A Közlekedési Múzeum kap plusz 3000 négyzetmétert a térszín alatt, de az ideszánt repüléstörténeti kiállításnak a Városligeten kívül keresnek helyet. Lezárnák a Kós Károly sétányt, viszont a kisföldalatti új megállójának megépítését csak középtávon tervezik. Az M3-ról idezúduló autók tereléséről nem szól a szabályzat. Az új beépítések tervezett nagysága nettó 120 ezer négyzetméter. Baán László, a ligetprojekt miniszteri biztosa közleményben sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a városligeti építési szabályzathoz csatolt helyszínrajzon látható területek nem a majdani tömböket, hanem az építési területeket jelzik.
A valóságos beépítés az ábrázolt területeknek legfeljebb harmadát érinti. A projekt egyik legfontosabb küldetése ugyanis Baán szerint a zöldfelületek megújítása, illetve a park ökológiai értékének és biológiai aktivitásának növelése. Ezért épül a gyermekközpont a Királydomb építési törmelékkel feltöltött gyomrába 2018-ig, a múzeumok java pedig burkolt felületre, illetve meglévő épületek bontásával felszabaduló területre. Az előbbire később írják ki a tervpályázatot, utóbbiak tervezésére február 27-én hirdettek nemzetközi építészpályázatot. Utóbbi értékelési szempontjai között előkelő helyet foglal el a környezet védelme.
Fakivágás ettől persze lesz. Ezt a miniszteri biztos sem tagadja. De hangsúlyozza, hogy a kivágott fákat az előírtnál sokkal szigorúbban, többszörös biológiai értéket eredményezve pótolják a ligeten belül. Ez aligha nyugtatja meg a terv ellenzőit, akik máris egyre több észrevétel benyújtására ösztönzik egymást különféle internetes oldalakon. A városligeti építési szabályzatot ugyanis a fővárosi önkormányzat az idevágó kormányrendelet értelmében partnerségi vitára bocsátotta, amelynek keretében minden érintett véleményt nyilváníthat április 16-ig. Kérdés, hogy mit vesz majd ezekből figyelembe a főváros.
A múzeumi negyedről szóló törvény értelmében Budapest önkormányzatának június 30-ig kell megalkotnia a szabályzatot, amelynek „tartalmát a kormány által meghatározott program determinálja”. Az ellenzők abban bizakodnak, hogy a Budapest Főváros Városépítési Tervező (BFVT) Kft. csak szakmailag elfogadható szabályzatot ad ki. Csakhogy a céget a fővárosi önkormányzat hozta létre és látja el megbízásokkal. A ligetprojekt várhatóan 150 milliárd forintot emészt fel.
A kormány garanciát vállalt a megvalósításra, így az uniós támogatás nélkül is megépül. Az idei év az új múzeumépületek építészeti pályázatával telik, jövőre szereznék be az engedélyeket és bonyolítanák le a közbeszerzéseket. Az építkezés 2016-ban indulna, az új épületek átadását 2018-ra tervezik. Ezt követően kezdődhet meg a köztársasági elnök, a kormány és a Kúria vándorlása. Az ismertté vált elképzelések szerint az államfő a Nemzeti Galéria termeit foglalná el a budai Várban, az így felszabaduló Sándor-palotát a kormány vehetné birtokba, míg a Néprajzi Múzeum kiürülő Kossuth téri épületét a Kúria kapná.
