Szoboszlai kiemelte, hogy az alacsony, harminc százalék alatti részvételi arány miatt általános következtetéseket levonni csak fenntartásokkal lehet. Annyi persze kimondható, hogy a nagy passzivitás egyértelműen a DK-nak és az Együtt-PM-nek kedvezett, hiszen a két szervezet elsősorban a tudatos városi szavazók körében élvez nagyobb támogatottságot. A választók passzivitása ugyanakkor a politikai kultúra alacsony színvonalára is figyelmeztet – fogalmazott. Úgy gondolja, minél többen voksolnak, annál inkább megjelenhetnek a társadalmi elittel szemben álló vesztesek, az elszegényedő rétegek, amelyek tagjait a Fidesz tudatosan távol akarta tartani a szavazástól.
A politológus ugyanakkor állítja, hogy az adatok egyértelműen jelzik: az MSZP nem tudott kikerülni a korábbi – az őszödi beszéd kiszivárogtatása óta tartó – hullámvölgyből. A szocialisták számára ennek az lehet a határozott üzenete, hogy a vezető személyét és a párt politikai arculatát tekintve is határozott változásra van szükség – jelentette ki.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a Jobbik második helyét nem érdemes túlértékelni, hiszen az MSZP és a DK együtt jóval nagyobb támogatottságot élvez a szélsőjobbnál. A politológus úgy véli, ha nem számolják fel a szocialista párton belüli platformokat, és nem semmisülnek meg az egymással párbeszédet folytató csoportok, valószínűleg nincs pártszakadás. Az „egy a tábor, egy a zászló" elve a baloldalon tehát nem működött, aminek Szoboszlai szerint kifejezetten személyi oka volt, de úgy gondolja, ettől még az MSZP és a DK támogatói köre egy táborba tartozónak tekinthető.
A politológus kijelentette: az MSZP abban is tévedett, hogy a hagyományos baloldali értékeket feladva a politikai centrum felé törekedett, és kifejezetten liberális gazdaságpolitikát képviselt. Az újabb látványos kudarc után a párt nem kerülheti el, hogy radikálisan új politikai stratégiát fogalmazzon meg – tette hozzá. De azt is tudomásul kell vennie – mondta Szoboszlai –, hogy az önkormányzati választáson együtt kell működnie a DK-val és az Együtt-PM-mel, miközben az alkupozíciói jelentősen meggyengültek, hiszen vasárnap a Gyurcsány Ferenc vezette szerveződés, de Bajnai Gordon pártja is váratlanul jó eredményt ért el.
A baloldal jövőjére vonatkozó kérdésre Szoboszlai nem kívánt érdemi választ adni, mert az szerinte nem kis részben attól is függ, miként alakul a gazdasági helyzet, milyenek lesznek az unión belüli viszonyok, s az EU hogyan viszonyul a sajátos magyar utat hirdető kormányzathoz. Az viszont szerinte elkerülhetetlen, hogy a demokratikus ellenzéki erők közötti együttműködést új alapokra helyezzék, de hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt a pártoknak kell kitalálniuk. Emellett fontosnak tartja, hogy a parlamenti szerepvállalás mellett nagyobb figyelmet szenteljenek a társadalmi kapcsolatok erősítésére is. Az bizonyos – fogalmazott –, hogy az önkormányzati választáson kevés lesz, ha csak annyira futja, hogy ezúttal legalább a helyhatóságokban le akarják váltani a kormányzat embereit.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A vasárnapi eredmények alapján úgy tűnik, tetszik nekünk a harcos jobboldali retorika, tehát az, hogy a dicső magyar nemzet szembemegy egész Európával, de ez a politológus szerint téves megközelítés. Szoboszlai úgy látja, nem az ország, hanem a békemenet fordult szembe az unióval, hiszen a Fidesznek az egymilliónál alig valamivel több radikális támogatóját sikerült csak szavazásra bírnia. Orbán Viktor viszont, ha az érdekei úgy kívánják, a centrum felé is tud mozdulni – tette hozzá –, mert ahogyan múlik fölötte az idő, egyre inkább képes egész nemzete atyjának szerepében tetszelgő nemes úrként megjelenni.
Az adatokból a politológus szerint még valami következik: ez a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti teljes átjárhatóság. A baloldali összefogás pártjai külön-külön valamivel jobban teljesítettek, mint április 6-án együtt, miközben a szélsőjobb öt százalékot vesztett. Az onnan elpártolt szavazók vasárnap szinte kivétel nélkül a kormányoldalt erősítették, tehát az esetükben még inkább igaz, hogy egy a tábor. Szoboszlai úgy gondolja, a kémügy üzenete sem más, mint az, hogy a Fidesz hatékonyabban képviselheti a jobbikosok érdekeit, amit vasárnap sokan meg is értettek.
Az alacsony részvételi arány az elemzőket valóban óvatosságra inti, de abból kell főzni, ami van – mondta kérdésünkre László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Az adatokból szerinte egyértelműen kitűnik, hogy a Fidesznek továbbra sincs kihívója. Azzal, hogy a kormánypártok ötven százalék feletti eredményt értek el – emelte ki –, bátran hivatkozhatnak arra, hogy bírják a választók többségének támogatását.
A szakértő figyelemre méltónak tartja, hogy miközben a baloldal egyes szereplői most ugyan külön-külön, de összességében az április 6-ihoz hasonló arányú szavazatarányt értek el, a Jobbik lényegesen kevesebb potenciális támogatóját tudta megszólítani. Ez azt jelenti – hangoztatta –, hogy le kell számolni azzal a mítosszal, amely szerint a baloldalban csalódott emberek pártoltak át a szélsőjobbhoz. Az eredmények azt mutatják, hogy nem ez történt, mert átjárás szerinte is igazából a fideszes és a jobbikos tábor között van.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
Kérdésünkre László Róbert elmondta: a szélsőjobb valószínűleg korábban sem a szocialistáktól „rabolt", hanem az első szavazók, a bizonytalanok, valamint a fideszes jobbszárnyhoz tartozók közül, illetve az egykori MIÉP-es és kisgazda táborból szerzett új támogatókat. Ennek magyarázatát részben abban látja, hogy a párt felismerte: a baloldalon elmaradt a megújulás, s nem tudtak új arcokat felmutatni, ráadásul egymással acsarkodtak, és a Fideszen belül sem történt semmilyen változás. Ezért előálltak egy őszintének tűnő tiszta hanggal, amely sok ember számára hitelesebbnek tűnt, mint a régi emberek által közvetített és elcsépelt üzenetek sora.
A két kormánypárt az áprilisi táborának nagyjából 55 százalékát, a baloldali pártok a sajátjaiknak a felét, az LMP a 43 százalékát tudta mozgósítani, a Jobbik viszont jóval gyengébben teljesített: korábbi híveinek alig egyharmada szavazott vasárnap – árnyalta a képet László Róbert. A szélsőjobb eredménye tehát csak első ránézésre nagy siker, mert az MSZP-t valóban megelőzte, de a baloldalt támogató emberek még mindig jóval többen vannak. Ezért a Jobbik csak akkor lehet a kormánypártok igazi kihívója – véli –, ha a következő időszakban a balliberális erők felőrlik önmagukat.
Erre van némi esély, mert a szakértő szerint a baloldalt is meglepte, hogy a korábbi összefogásban részes erők mennyire közel kerültek egymáshoz a politikai versenyben. Úgy gondolja, ennek szükségszerű következménye lesz egyfajta átrendeződés, de a tekintetben, hogy mi következhet ebből – az MSZP összeomlása, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon megerősödése –, nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Azt viszont kijelentette, hogy az őszi önkormányzati választáson együtt kell működniük, és rajtuk múlik, mire jutnak egymással. László Róbert mindazonáltal úgy véli, elhúzódó, a nyilvánosság előtt sem titkolt vitákra lehet számítani.
A baloldalon óhatatlanul beindul a küzdelem a vezető pozícióért, és Gyurcsány akár új erőre is kaphat – legalábbis László Róbert így látja. Az önkormányzati választásra való felkészülést ez igencsak nehezíteni fogja, mert annak több szintjén – a főpolgármester, a polgármesterek, a tízezer főnél nagyobb települések és a budapesti kerületek esetében – csak együttműködve van esélyük. Különösen a fővárosban lehet számítani jelentős átrendeződésre – véli –, ahol az MSZP a negyedik helyre szorult a fej-fej mellett teljesítő DK és Együtt-PM mögött. A három formáció azonban Budapesten is gyengébbnek tűnik, mint a Fidesz, tehát a szakértő szerint korántsem biztos, hogy egy közös főpolgármester-jelölt legyőzné Tarlós Istvánt. Az LMP-vel együtt viszont már erősebbek a kormánypártnál – tette hozzá –, de igencsak kérdéses, hogy az ökopárt kész lenne bármilyen együttműködésre.
