Ezek után aligha meglepő, hogy a hasznosításból remélt bevétel jócskán elmarad a várttól. Négy évvel ezelőtt még évi hárommilliárd forint bérleti bevétellel számolt a főváros, most az évi 400 millió forintra taksált üzemeltetési költség kitermelésével is elégedett lenne.
De egyelőre ez is csalóka remény, főként úgy, hogy a Bálna éves üzemeltetési tervvel sem rendelkezik. A főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzési osztálya egy a lapunk birtokába került friss jelentésben ezért is javasolja, hogy egy önálló céget bízzanak meg a Bálna üzemeltetésével. E belső ellenőrzési osztály gyengének értékelte a Bálna üzemeltetésének és hasznosításának eddigi gyakorlatát.
 |
| Banczik Róbert / Népszabadság |
A jelentés szerint a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt., „bár nem kis erőfeszítést tett”, de híján van a feladatellátáshoz szükséges tapasztalatnak és gyakorlatnak. A vagyonkezelő szabályzatai pedig „nem húzhatók rá” a Bálnára.
De nem csak ők hibáztak. Egy korábbi döntés értelmében az épület 70 százalékos kihasználtságának eléréséig a bérlőknek nem kell bérleti díjat fizetniük, csak az üzemeltetési költséget.
A bérlők többsége azonban így is tartozik, a BFVK pedig nem számol késedelmi kamatot. Áprilisra a hét bérlő összesen 20 millió forinttal tartozott a fővárosnak.
A lanyha keresletet látva a BFVK az alkalmi bérbeadás felé fordult. Erre nagyobb volt a kereslet, de lényegesen kevesebb bevételt fial. Az ellenőrzési osztály a pénzkezelés területén is feltárt több hiányosságot. A garázsmester például nem ad számlát a beszedett készpénzről. Az ellenőrzés ezenfelül szabálytalanságot tárt fel a tűz-, illetve munkavédelmi előírások betartása körül is.
A belső ellenőrzés javaslata, hogy a központ üzemeltetése és hasznosítása egy önálló céggel eredményesebb lenne, azért is különösen érdekes, mert ezzel a Bálna története visszakanyarodott a kiindulóponthoz.
A multifunkcionális központot ugyanis az eredeti elképzelések szerint egy önkormányzattól független cég építtette és üzemeltette volna. A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni, de ez a beruházó és a főváros közti vita miatt 2013. novemberig húzódott.
A még 2007 júliusában aláírt szolgáltatási szerződés értelmében a bérbeadásából származó bevétel teljes egészében az önkormányzaté lett volna, cserébe viszont szolgáltatási díjat fizetett volna.
A díj az első nyolc évben egyenesen arányos lett volna a bérleti díjakból származó bevétellel. Az üzemeltetés első évére az önkormányzat vállalta, hogy legfeljebb 500 ezer euróval (160 millió forinttal), a másodikban 300 ezer euróval (96 millió forint) kipótolja a szolgáltatási díjat, ha a bérleti díj elmaradna a várttól. A bérlőkeresés a külső vállalkozó feladata lett volna.
Csakhogy a fideszes városvezetés hátrányosnak találta az elődök által kötött szerződést, és színre lépése után mindenféle módon megpróbálta ellehetetleníteni a céget. A Porto végül felmondta a szolgáltatási szerződést. Az ügyből számos per és különalku született. Az ezekre fordított milliárdok felett a főváros további 1,32 milliárdot szavazott meg az épület befejezésére, amiből 1,1 milliárdot el is költöttek.
