galéria megtekintése

A magyar titkosszolgálat megzsarolt egy újságírót, de ő nem engedett

35 komment


Fekete Gy. Attila

Vizsgálatot követel az ellenzék, miután a 444.hu azt írta, hogy a titkosszolgálat megzsarolt  és be akart szervezni egy újságírót.

A 444.hu portál írta meg szerdán, hogy tavaly decemberben egy újságírót a magánéletét érintő információk felhasználásával akartak „titkos együttműködésre" rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei.

Bár Kósa Lajos frakcióvezető a Fidesz évadnyitó frakcióülése előtt kérdésre válaszolva poénkodott az ügyön, Mr. Bean, James Bond paródiának nevezte, majd Moszadot és a CIA-t emlegette, később arról beszélt, hogy ilyen komolytalan titkosszolgálat még Jamaicában sincs, a Belügyminisztérium e témában kiadott közleménye merőben mást sejtet.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalt is irányító tárca előbb a titkosszolgálatok törvényes működéséről értekezett, majd arról, hogy a külföldi titkosszolgálatok azokat keresik meg, hogy kémkedjenek, szándékosan vagy gondatlanságból információt adjak külföldieknek, akik a legjobb információbázissal rendelkeznek. „Tudományos tevékenységet végzők közül a kutatók, újságírók, politikusok, társadalmi szervezetek vezetői", írták, aztán sietve hozzátették: „az ilyen törekvések felderítésére, megelőzésére, felszámolására a titkosszolgálatok törvényes kötelezettsége". És azok teszik is a dolgukat, védik hazánkat és polgárait a nem kívánatos titkosszolgálati és egyéb társadalmi eszközökkel folytatott hírszerző és befolyásolási törekvések elől.

 

A belügy közleménye azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a 444.hu által csupán G.-nek nevezett újságírónak azért mutattak neki intim részleteket az életéről, és azért játszottak le neki egy szintén magánéletével kapcsolatos hangfelvételt, hogy megvédjék valamelyik külföldi hírszerző szervezettől. A 444.hu cikkéből azonban az derül ki, hogy az AH emberei pontosan tudták kik készítették ártó szándékkal róla a képeket. Később azonban együttműködésre kérték, de hogy miben, az nem derült ki - legalábbis a cikk nem említi.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

G. nem állt kötélnek. A 444.hu cikke szerint nyilvánvalóvá vált számára, hogy nincsenek semmiféle rosszakaratú ismeretlenek, akik ártó szándékkal titkosszolgálati módszerekkel adatokat gyűjtöttek a magánéletéről.

Az összes ellenzéki párt vizsgálatot követel. Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke már be is jelentette, hogy az újságíró beszervezésének kérdését a bizottság jövő csütörtöki ülésének napirendjére tűzik. Lapunknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy addig a titokzatos G. felfedi kilétét, mert akkor meg tudják hívni a bizottsági ülésre, hogy személyesen mondhassa el, mi és hogyan történt vele.

Hiányzik a kontroll

Az, hogy ez megtörténhetett Magyarországon, ékes bizonyítéka annak, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok felett érvényesülő igazságszolgáltatási, tehát bírói és politikai kontrollok hiányoznak vagy nagyon elégtelenül működnek - mondta lapunknak a titkosszolgálat által megzsarolt újságíró ügyével kapcsolatban Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője. Mint fogalmazott, a 444.hu-n megjelent cikk kissé hézagos információanyagából arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó megfigyelés, a titkosszolgálati akció megtörténhetett úgy Magyarországon, hogy ehhez a törvény betűjét, a formális előírásokat nem kellett megszegni.

- Ehhez adott esetben nem kellett bírói engedély, amely önmagában is nagyon aggasztó probléma. Megtörténhetett igazságügyi miniszteri engedélyezés útján, ahol nincs jogi, csak politikai felelősség, és ezért ma újságírókat, ügyvédeket, civil szervezeti munkatársakat és valójában mindenkit le lehet hallgatni és meg lehet figyelni - jegyezte meg hozzátéve, mindez persze bizonyos fokig helyes és szükséges, mert a titkosszolgálatoknak így kell működniük, a megengedhetőség és a jog , az igazságosság határán billegnek. Csakhogy véleménye szerint Magyarországon súlyos kihívásokkal néz szembe a nemzetbiztonsági terület szabályozásilag, szervezetileg egyaránt. A legfőbb problémának azt tartja, hogy nincs olyan a kormánytól független szervezet vagy személy, aki ellenőrizni tudná a titkosszolgálatok munkásságát, Magyarországon nem alakultak ki a jogállami kontrollok. Mint mondta, erre Magyarország kapott egy erős jelzést, amikor Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg a magyar terrorelhárító szervek bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt. Ám máig nem született olyan egységes szabályozás, ami ezt a fajta kontrollnélküliséget orvosolta volna. (Veres Dóra)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.