A tenderen a teljes műszaki megoldásra, valamint az eszközökre együtt kérnek ajánlatot. Vagyis a központi rendszer, a háttérrendszer, az adattárház és az egyéb kapcsolódó informatikai rendszerek mellett a metró- és egyes kiemelt HÉV-állomásokon elhelyezendő, automatikusan működő beés kiléptetőkapukat, a járművekre szerelhető érvényesítőkészülékeket, az ellenőri kézi készülékeket is egy pályázat keretében rendelik meg.
Ez is változott menet közben. A beléptetőkapukat korábban külön eljárás keretében vették volna meg, a pályázóktól még tesztkapukat is kértek a próbaüzemre.
Az eddigi eredményeket, illetve a részleteket firtató kérdéseinket a BKK azzal hárította el, hogy a beszerzési eljárással kapcsolatos további információkat a hitelt folyósító Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jóváhagyása nélkül nem közölheti. Azt viszont leszögezték, hogy hamarosan lezárják a tendert, és kezdődhet a megvalósítás. Már így is legalább egyéves csúszásban vannak.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetésének háromévesre tervezett folyamata eredetileg a közbeszerzési eljárások sikeres, 2013-ra tervezett lezárása után kezdődött volna meg, míg a papírjegyek és -bérletek cseréjéhez már korábban hozzákezdtek volna.
A BKK azonban fordított a dolgon. A jegyváltás helyett új jegykiadó automaták telepítésébe kezdett idén márciusban. Eddig összesen 128 automatát telepítettek, és nagyon elégedettek. Az automatákkal megszerzett bevétel megközelíti a kétmilliárd forintot.
A nagy sikerre való tekintettel az automaták telepítése folytatódik: hetente átlag tíz gépet helyeznek üzembe zömében nagyobb csomópontokban, metró- és HÉV-állomásokon, de hamarosan kiérnek a külső kerületekbe is. Összesen 300 darabot telepítenek 2015 tavaszáig. Az automatákon mindenféle fizetési eszköz használható és szinte a teljes termékkínálat elér hető.
Kivéve azt, amire kitalálták: a virtuális jegyeket. Ezek megjelenésekor majd újra kell hangolni a gépeket. Az időalapú elektronikus jegy bevezetésének idejéről azonban már találgatni sem mer a BKK.
De legalább a hitel megvan. A beruházáshoz 54,2 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt biztosít az EBRD. A fővárosi önkormányzatnak négymilliárd forint önrészt kell előteremtenie. A kölcsönszerződést tavaly szeptemberben írták alá, de a hozzá kapcsolódó biztosítékrendszert akkor nem hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés.
A városatyák csak júniusban tértek vissza a kérdésre. Zárt ajtók mögött döntöttek a zálog-, óvadék- és biztosítási szerződésekről. Ennek értelmében a BKK valamennyi jegybevételt gyűjtő számlájára jelzálogjogot jegyeztet be az EBRD, így a bank késedelmes törlesztés vagy más szerződésszegés esetén közvetlenül leemelheti a követelését. A BKK emellett külön számlán óvadékot helyez el késedelmes fizetés esetére, ezenfelül elzálogosítja a valamennyi jegyrendszerre kötött biztosítási kontraktusában neki járó jogot.
A kölcsön elsődleges fedezete a menetdíjbevételek évi ötmilliárd forintos növekedése. De az EBRD külön biztosítékot is kért: ha a bevételnövekedés mégsem elég, akkor a BKK az önkormányzat által biztosított közlekedésszervezői forrás terhére törleszti majd a hitelt. A törlesztést a rendszer kiépítése után kell megkezdeni.
