– Az iskolák a tanulók megszerzése érdekében egymás alá licitálnak a tanfolyamok áraival.
A költségcsökkentés egyértelműen a tanulók kárára válik.
A csalók, csalások kiszűrése viszont rendkívül nehéz feladat – összegezte tapasztalatait az iskolákat felügyelő hatóság egyik vezetője még 2002-ben lapunknak. Úgy tűnik, nem sok minden változott az elmúlt bő tizenhárom évben. Annak ellenére sem, hogy évente mintegy százezer ember iratkozik be autósiskolába, s becslések szerint is tízmilliárdos piacról van szó.
Közlekedési analfabéták
Abban a teljes szakma egyetért, hogy ma is súlyos morális és szakmai válságban van a járművezető-képzés. Árulkodó már az is, hogy a ma működő ezer iskolára és hatósági engedéllyel rendelkező 2500 oktatóra feltűnően sok, tíz országos érdekvédelmi szervezet jut, ezek közül ráadásul több „perben-haragban" áll egymással.
A legnagyobb érdekvédelmi szervezet, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke, Orosz János a rendszerváltástól eredezteti a gondokat. A piac liberalizálása nyomán ezrével jelentek meg a pályán azok az emberek, akik munkájukat elvesztették, és úrvezetői jogosítvánnyal, egy gyorstalpaló után kényszervállalkozó oktatóként kezdtek dolgozni. Felhígult a szakma, romlott az oktatás színvonala, és élesedett a konkurenciaharc.
A verseny a csökkenő gyerekszámhoz igazodva folyamatosan durvult, az ezredfordulóra pedig tarthatatlanná vált a helyzet. A B kategóriás képzéseken 2003-ban 120 ezer tanulón osztozott 6100 oktató, négy-öt évvel később viszont már
100 ezernél kevesebb iskolás jutott csaknem hétezer tanárra.
Az ügyfélért vívott árharc piszkos módszerek sokaságát honosította meg. Némi túlzással rendszerszintű elemmé vált például az: a gyakorlati óráknak talán csak a felét vezethette le a tanuló, az emiatt garantált bukás után pedig már aranyáron kínált pótórán tanították meg rendesen vezetni. Rosszabb esetben volt, akit meggyőztek, hogy „vegye meg a vizsgát", így lényegében közlekedési analfabétaként jutott jogosítványhoz. Bő évtizede egy baleset-megelőzési rendezvényen néhány hónapos jogosítvánnyal rendelkező sofőröket teszteltek: harmaduk megbukott volna a vizsgán.
Minimálár
A változást részben épp a balkáni viszonyok generálták. Az öldöklő piaci csaták miatt sokan feladták a szakmát, 2008-ban pedig már elkezdődött a kormányzati szintű megoldáskeresés. Az oktatók körét kötelező továbbképzéssel, vizsgáztatással próbálták szűrni, s szigorították, minimálisra csökkentették a szakoktatóképzést. Mára a helyzet – statisztikailag legalábbis – rendeződni látszik, évi 70-80 ezer B-s tanulóra jut 2500 oktató. Ezzel együtt a konkurenciaharc alig hagyott alább: a szakmabeliek szerint azért, mert a magyar ember az ár alapján dönt, így ma is csak az olcsósággal lehet túlélni. Vagyis a „régi" trükkök használatban maradtak. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre még az autósiskolák felügyeletét ellátó Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is úgy nyilatkozott: „A probléma továbbra sem megoldott."
|
A zsámbéki vezetéstechnikai centrum képzéseit nem csak a magánemberek keresik
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
– A fő gond továbbra is az, hogy az árverseny miatt olyan tarifákat kínálnak egyes iskolák, oktatók, amelyek nem tarthatók becsületesen.
Vagy nem oktatnak tisztességesen, nem mennek annyit a tanulóval, mint amennyi indokolt lenne, vagy más, rejtett költségekkel mégis többet fizettetnek velük
– vélekedett Németh György, a Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületének (Jászkoe) elnöke, aki szerint az NKH nem jó gazdája a képzésnek, a kamara szerepét kellene erősíteni, emellett – miként a taxiknál – hasznos lenne, ha az állam minimálárat határozna meg. Elmondta, hogy miközben ma 2500 forintért is hirdetnek órát, 4000-4500 alatt az iskola nemigen tudja állni a tisztességes bért, üzemeltetési költséget.
Váratlan reformok
Noha évek óta nyílt titoknak számítanak a gyakorlati képzés máig fennálló anomáliái, az államapparátus elsőként nem a gyakorlatot, hanem az elméleti oktatást újította meg. Bevezették a távoktatást, amelyet – miként arról annak idején a Figyelő írt – a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó E-Educatio Zrt. dolgozott ki. A rendszer bevezetése óta a tanulók dönthetnek: otthon, számítógép mellett tanulják az elméletet vagy beülnek az iskolapadba. Miközben persze nem árt, ha szakember magyarázza a szabályokat, összességében kedvező volt az e-learning fogadtatása. Bár eredményességéről az NKH-nak nincs adata, annyi tudható: az elméleti vizsgán a résztvevők 63 százaléka volt sikeres tavaly, ez pedig megfelel a korábbi évek átlagának.
|
Sokan nem érzik a választás súlyát
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Amíg az e-learninget különösebb viták nélkül vezették be, az már nagyobb visszhangot keltett, hogy a közlekedési hatóság a múlt év elején lényegében privatizálta a KRESZ-vizsgáknál használt úgynevezett kérdésbankot. A távoktatást kidolgozó E-Educatio Zrt.-re bízták, hogy állítsa össze a gyűjteményt. Ezért a cég nem kap pénzt, ám haszna így is akad: a piacon ma ötféle KRESZ-tananyag érhető el, de a jelentkezők nyilvánvalóan előnyben részesítik az E-Educatióét, hiszen abból származtatják a vizsgakérdéseket. Vitákhoz vezetett az is: bár a tesztkérdéseket bárki letöltheti, a megoldókulcsért már fizetni kell.
Miért a jogsin spórolunk?
Huszti László, a Szakoktatók Országos Érdek-képviseleti Egyesületének (Szakoe) elnöke némiképp más megvilágításba helyezi szakmája mélyrepülését. Szerinte a sokszor kevésbé erélyes és hatékony hatóságok mellett a társadalomnak is van felelőssége a kialakult helyzetben. Mint mondta, felfoghatatlan számára, hogy miközben rengeteg szülő száz-kétszázezer forintért vesz telefont a gyereknek, addig autósiskolát, oktatót kizárólag az ár alapján választ. – Ugranak a legolcsóbb ajánlatra, pedig tudniuk kellene, hogy ezen a piacon sincs ingyenebéd – mondta Huszti.
Szerinte érthetetlen az is, hogy az emberek zöme nem érzi az iskola- és oktatóválasztás súlyát: gyerekek, feleségek, anyák, férjek testi épsége múlhat azon, hogy a képzés végén csak jogosítványt kapnak, vagy megtanulnak biztonságosan vezetni is. A szakma megtisztulását hátráltatta Huszti szerint az is, hogy a visszaélések sokszor nem derülnek ki. – A vizsga előtt félnek szóvá tenni sérelmeiket az átvert ügyfelek, utána pedig már nem érdekli őket az egész, örülnek, hogy megvan a jogsi – vélekedett. Mindezek
ellenére csak borúsnak, s nem kilátástalannak látja a szakma helyzetét. Mert egyre több olyan oktató akad, aki reklám és trükk nélkül is megél. Értékké vált szakértelmük, becsületük, kézről kézre jár a telefonszámuk. – Az idő tisztítja majd meg ezt a szakmát – vont konklúziót Huszti László.
Megismerni a határokat
A strukturális gondok egyik komoly következménye, hogy sokszor súlyosan sérül a gyakorlati képzés. Takarékossági okokból az oktató „kifelejti” a vezetést a sztrádán, az országúti előzést, de sokszor – hogy ne kopjon nagyon a kocsi – még az intenzív gyorsítást, a vészfékezést, a hirtelen sávváltást is.
Csörgő László, a Zsámbékon működő Drivingcamp vezetéstechnikai centrum vezető trénere úgy véli, sokszor a megfelelő üléspozíció beállításával kell kezdeniük. A legtöbb sofőrnél, tévesen, a kényelem a döntő szempont, nem pedig az, hogy vészhelyzetben gyors és pontos lehessen a pedál-, valamint a kormánykezelés. A szakember megemlítette, általános gond az is, hogy a sofőrök zöme – mert nem tanították neki, nem gyakoroltatták vele – nem tud jól vészfékezni: bármilyen furcsa is, nem tapossák kellő erővel a pedált, vagy éppen a blokkolásgátló működésének ismerete híján „pumpálva” nyomják azt.
Csörgő László szerint az úgynevezett rántópad segítségével átélhetik a tanulók, milyen, amikor megcsúszik a kocsi hátulja. Ez egyfelől azért fontos, hogy érezzék, mi történik, ha átlépik a határt, másfelől fel lehet készíteni őket a megfelelő korrekcióra. De a gyors kikerülőmanőverek gyakorlása is ugyanezt a célt szolgálja: a határok megismertetése és a helyes, a tudatos reakció begyakoroltatása. A kurzusok nem olcsók, az alapképzések ára 20 ezer forinttól indul, a komplex programok tarifája pedig elérheti a 100 ezer forintot. Aligha véletlen, hogy a tréningeket nem csak magánemberek keresik: személyszállítással foglalkozó cégek rutinos sofőrjei, a sokat hajtó területi képviselők is visszatérő ügyfelek. S még egy adalék: a Mercedes Magyarországon minden eladott személyautóhoz ajándékba ad egy vezetéstechnikai tréninget.
