A megállapodás értelmében Irán vállalta, hogy 19 ezerről 5060-ra csökkenti az urándúsító centrifugái számát, és ezen az 5060-on felül tíz évig nem helyez üzembe egyet sem. Uránt ezentúl csak a natanzi létesítmény dúsíthat, a Fordóban lévő nem. Ami az alacsony dúsítottságú uránt illeti, a plafon 300 kilogramm, Irán legalábbis 15 évig ennyit őrizhet meg a megállapodás előtti 12 tonnából, a többit viszont külföldre kell szállítania. A nehézvízzel működő araki reaktort átalakítják, hogy ne állíthasson elő fegyverminőségű plutóniumot, a NAÜ pedig a következő 25 évben betekintést nyerhet az iráni atomprogram minden részletébe.
Bár mindez azt jelenti, hogy Irán gyakorlatilag lemondott a nukleáris fegyver előállításáról, többet nyer, mint amennyit veszít, a szankciók feloldásával ugyanis a perzsa ország több mint százmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyonához fér hozzá. nem véletlen, hogy Haszan Róháni iráni elnök – aki számára a megállapodás és a szankciók feloldása hatalmas kül- és belpolitikai győzelmet jelent – a szombati bejelentést „arany lapra" kívánkozó eseménynek nevezte országa történelmében.
|
Teheráni utcakép. Irán több mint százmilliárd dollárnyi vagyont nyert vissza
Raheb Homavandi / Reuters |
Mások nem voltak ennyire elragadtatva a perzsa ország elleni szankciók feloldásától. Az amerikai republikánusok kivétel nélkül kritikusak voltak. Chris Christie, New Jersey állam kormányzója úgy vélte, Obama az Iránnal kötött rossz megállapodások szakértője, Jeb Bush, volt floridai kormányzó és elnökjelölt-aspiráns pedig új szankciókra szólított fel Irán ellen. „Egy olyan rezsimet legitimizáltunk, amely nem tanúsít érdeklődést a nemzetek közösségével való együttműködés iránt – fogalmazott a politikus. Meglepő, de a demokraták nem álltak ki egyhangúlag Obama mellett.
Hillary Clinton, volt first lady, volt külügyminiszter és a 2016-os elnökjelöltségi verseny éllovasa kissé ambivalensen úgy nyilatkozott, jelentős lépésről van szó, amelyet a diplomácia tett a világ biztonsága érdekében, és ő személy szerint is büszke, hogy részt vehetett a megállapodás előkészítésében, de „ez a rezsim továbbra is fenyegeti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten", a ballisztikus rakétaprogramjával változatlanul ENSZ BT-határozatokat sért, amit új szankciókkal kell sújtani. Ez amúgy meg is történt, nem sokkal az atomprogrammal kapcsolatos szankciók feloldása után az Egyesült Államok büntetőintézkedésekről döntött Irán ellen a ballisztikus rakétaprogramja miatt.
Izrael eközben az atommegállapodás veszélyeire figyelmeztetett. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Irán az egyezmény aláírása után sem mondott le az atomfegyver megszerzéséről, továbbra is destabilizálja a Közel-Keletet és terjeszti a terrort, aminek a libanoni síita szervezet, a Hezbollah támogatása is ékesszóló jelét adja.
Nem mellesleg nyílik a kapu a nyugati cégek üzleti lehetőségei előtt is. Ezek közül az első valószínűleg repülőgép-vásárlás lesz. Abbasz Akhondi iráni közlekedési miniszter korábbi bejelentése szerint országa azonnal vesz 114 személyszállító repülőgépet az Airbustól a nemzeti légitársaság flottájának a fejlesztésére. (Irán az egymást érő amerikai büntetőintézkedések miatt az 1979-es iszlám forradalom óta nem modernizálhatta a flottát. Ez rengeteg repülőgép-balesethez vezetett.)
|
Haszan Rohani elnök számára a szankciók feloldása hatalmas kül- és belpolitikai győzelmet jelent
Raheb Homavandi / Reuters |
Washington és Teherán láthatóan mindent megtesz az évtizedek óta tartó feszültség enyhítéséért, és egy kétoldalú megállapodás értelmében a szankciók feloldásának előhangjaként Iránban négy amerikai, az Egyesült Államokban hét iráni foglyot engedtek el. A perre váró hét iránit – amerikai-iráni kettős állampolgárokat – azzal vádolták az Egyesült Államokban, hogy a büntetőintézkedések ellenére csúcstechnológiát szállítanak a közel-keleti országnak. Obama részesítette elnöki kegyelemben őket, ami azért nagy szó, mert az elnök még soha senkivel nem tett ilyet az illető perének a lefolytatása előtt. Ami az amerikai foglyokat illeti, egy tengerészgyalogos és két lelkipásztor mellett ott van köztük Jason Rezaian, a Washington Post riportere is, az a Robert Levinson viszont nincs, aki egy felhatalmazás nélküli CIA-misszión tűnt el Iránban 2007-ben. Az egyébként FBI-ügynök Levinson sorsáról az amerikaiak azóta sem tudnak semmit.
