A polcokra kerülő vitaminok, testsúlycsökkentők vagy az egyéb csodaszerek nem esnek át előzetes analitikai vizsgálaton. A hazai piacfelügyelő hatóságok – az OÉTI, illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – a gyártó által összeállított dokumentációt, a termékkel kapcsolatos kommunikációt ellenőrzi.
|
| M. Schmidt János/Népszabadság |
Az OÉTI a készítmény piacra lépésekor azt vizsgálja: mi van a dobozra írva, és az ott olvasható összetevők a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján a terméken föltüntetett mennyiségben okozhatnak-e egészségkárosodást. Az eredményről értesíti a termék „gazdáját” és az ÁNTSZ-t is. A bejelentett és lajstromba vett készítményeket az OÉTI havonta frissítve közzéteszi saját weboldalán. Ebben a listában zöld pipa jelzi, ha az adott szerrel kapcsolatban a gyártó által benyújtott dokumentumok alapján nem merült fel kifogás, azaz alkalmazása biztonságosnak tekinthető. Fekete bunkót kapnak a szűrőn fönnakadt termékek, ezeknek elvben nincs helyük az üzletek polcain, ám azt, hogy leszedik-e onnan vagy sem, csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Pillanatnyilag az eddig bejelentett 6400 szer 15 százalékának nincs zöld pipája.
Az OÉTI főigazgatója, Martos Éva a minap, a Medical Tribune konferenciáján, amely éppen a piac tisztulását volt hivatott elősegíteni, azt mondta: tavaly 1632 étrend-kiegészítő készítményre kértek regisztrációt, és harminc százalékuk nem felelt meg az előírásoknak. Az OÉTI főigazgatója szerint a kifogásolható termékek túl sok vitamint, ásványi anyagot vagy egészségi kockázatot jelentő gyógynövényt tartalmaztak. A szakember arról is beszélt, hogy nem érdemes bedőlni, ha egy termék azt állítja „magáról”, gyógyít. Ilyenre csak a gyógyszereknek van „jogosítványuk”. Azt sem szabad elhinni, hogy a természetes, növényi alapú összetevők nem árthatnak, gondoljunk csak a gyilkos galócára.
Mint ahogyan az sem igaz, hogy valaminek nincs mellékhatása, mert ha így volna, akkor hatása sincs. Akkor sem árt gyanakodni, hogy valami nincs rendjén, ha a termék leírásában azt ígérik: visszanyerhető a 16 éves versenysúly vagy a húszévesekre jellemző potencia. A Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében Csupor Dezső és munkatársai „önként”, illetve fogyasztói bejelentésekre az elmúlt három évben mintegy ötven terméket vizsgáltak meg, köztük egyebek mellett potenciafokozót, fogyasztószereket. A kutató gyógyszerész lapunknak elmondta: az ellenőrzött ötven termékből 22 „bukott el”, melyekből 15 forgalmazását betiltották, hat készítményről pedig még folyamatban van a döntés.
A szúrópróbaszerűen vizsgált, szexuális férfierőt növelő szerek többsége hamisnak bizonyult, azaz nem az a hatóanyag volt a tablettákban, amit a doboz címkéje ígért. Az elbukott szerek között akadt olyan, amelyben egyáltalán nem volt semmilyen hatóanyag, s volt olyan is, amelyben 140 milligramm volt olyan gyógyszermolekulából, amelyből a megengedett legnagyobb dózis 100 milligramm. Egyes fogyasztószerek olyan, a forgalomból már kivont orvosságot tartalmaztak, mely mellékhatásként álmatlanságot, magas vérnyomást vagy egyéb szívelégtelenséget okoz. Például egy fogyást ígérő terméket a gyártója egy jó nevű labor ajánlásával reklámoz, miközben a szakvélemény arról szól, hogy milyen növényvédő szerek nincsenek a tablettában. Az valóban nem volt, de szintetikus fogyasztószer viszont igen.
A szegedi labor e vizsgálata nyomán szigorították a hazai hatóságok a fogyasztószerek, a szexuális férfierőt növelő termékek regisztrációját. A bejelentőnek hiteles dokumentumokkal, azaz a gyártótól származó, a termék pontos összetételét igazoló bizonyítvánnyal és független laboratórium által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolnia a termék összetételét, és azt is, hogy nem tartalmaz a fogyasztó számára káros összetevőt.
Csupor Dezső lapunknak elmondta azt is, hogy az oly népszerű grépfrútmagos termékek sem csupán a jótékony hatásuk miatt váltak ismertté az analitikai laborban. Bár a forgalmazóik általában megfázásra, fertőzések elkerülésére ajánlják, a bizonyítékokon alapuló gyógyászatban „semmire se jó” szerként tartják számon. A legutóbb megvizsgált grépfrútmagkivonat miatt egy asszony fordult a laborhoz, aki azt kifogásolta: a szakemberek túl kedvezőtlenül nyilatkoznak a termékről, miközben az asszony épp az ellenkezőjét tapasztalta, mert a bőrén lévő makacs fertőzést például meggyógyította. A doboza is meggyőző volt a vásárló számára, ráírták, hogy Svájcban gyártják. Sőt, bizalomerősítésként egy orvos neve is szerepelt a csomagoláson. Az elemzésekor pedig kiderült, hogy nem grépfrútmag, hanem fertőtlenítőszer van a termékben.
Annak ellenére is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal időről időre bírságol és betilt egyes termékeket, a lakosság bizalma töretlen a táplálékkiegészítőkben. A piacuk évről évre bővül, tavaly már 23 milliárdért vásárolt táplálékkiegészítő szereket a hazai lakosság. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének kutatásából az is kiderül, hogy nemcsak az egészségesek, de a betegek nagy többsége az orvos által felírt szerek mellett, olykor azok helyett is táplálékkiegészítőket szed. Az orvos gyakran nem is tudja, hogy miért nem gyógyul a beteg, vagy mitől jelentkeznek váratlan, súlyos mellékhatások.
A betegek gyakran nem is tartják fontosnak, hogy említést tegyenek a recept nélkül vásárolható, gyógynövényt vagy egyéb hatóanyagot tartalmazó szerekről a kezelő orvosnak. Ha mégis megosztja valaki ezt az információt, és tanácsot kérne, az orvos kerülhet zavarba, mert a forgalomban lévő étrend-kiegészítőkről nem nagyon lelhető fel hiteles információ. A klinikákon is csak minden hatodik termék ismert, miközben a betegek 85 százaléka szed ilyen készítményeket. A konferencia hallgatóságának soraiból egy orvos elmesélte, hogy amikor a betege megkérdezte: mit gondol, ajánlja-e a fölírt gyógyszerek mellett a csigaelixírt, nem tudott mit felelni. A csigaelixírről ugyanis hiába keresett, nem talált a bizonyítékokon alapuló orvoslás köréből egyetlen jegyzett cikket sem.
A gyártója az interneten a Csiga Elixír étrend-kiegészítőről azt állította, hogy alkalmas az ízületi fájdalom és az ízületi betegség gyógyítására, kezelésére, és a termék reklámban ígért eredményei garantáltak, tudományosan igazoltak. Azóta kiderült, hogy mindez nem igaz, és ezért a forgalmazót a Gazdasági Versenyhivatal huszonkétmilliós bírsággal sújtotta. Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos információhiányt a szakma számára a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar Gyógyszerészeti Intézete próbálja oldani.
Botz Lajos főigazgató lapunknak azt mondta: intézete szakmai irányítása mellett még az év első felében elkészülhetnek Pécsett azzal a kontrollált adatbázissal, melyben összegyűjtik a legfontosabb információkat az étrend-kiegészítőkről, így például a termék nevét, gyártóját, hatóanyagait. Később ehhez társítanának olyan szoftveres szűréseket is, amelyekkel kiderülhetnek a gyógyszerkölcsönhatások. Mindehhez egy program is készül, amelynek segítségével a gyógyszerészek, illetve az orvosok egyfajta előszűrést végezhetnek, tanácsot adhatnak a betegeknek.
