A kormány ellenérdekelt a választói névjegyzék bővülésében, ezért most nem ösztönzi a kettős állampolgárokat arra, hogy regisztráljanak.
„Valaki megmondaná, hol és hogyan lehet regisztrálni?” „Most értesültem, hogy ez szükséges. Köszi a tájékoztatást! Regisztrálni fogok!” Az erdélyi lapok internetes fórumain, a közösségi médiában gyakran találkozni ilyen hozzászólásokkal. Pedig az utóbbi hetekben Erdélyben is felerősödött az októberi kvótareferendum kampánya. Egyesek önszántukból korteskednek – így Tőkés László fideszes EP-képviselő és az általa védnökölt Erdélyi Magyar Néppárt –, másokat az állami média tudósítói igyekeznek „felhajtani”. A nyáron Erdélyben kampányolt több kormánypárti politikus, köztük Kövér László házelnök, és ez várható a népszavazásig hátra lévő egy hónapban is.
Júliusban erdélyi körutat tartott Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is. Hogy az ottani magyarok egy része mindezek ellenére nem értesült a regisztráció szükségességéről, annak oka van: a kormány nem érdekelt ebben, sőt ellenérdekelt. Azok a határon túl élő kettős állampolgárok, akik a 2014. áprilisi parlamenti választás előtt regisztráltak, továbbra is szerepelnek a választói névjegyzékben. Azok viszont, akik azóta éltek a könnyített honosítás lehetőségével, csak akkor vehetnek részt a népszavazáson, ha kérik felvételüket a lajstromba.
A kötelező menekültkvótáról kezdeményezett népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak fele – körülbelül 4 millió 146 ezer ember – érvényesen voksol. Ha a külhoni magyarok mozgósítása nem sikerülne, itthon az ötven százalékot meghaladó részvételre lenne szükség. Minél többen regisztrálnak a határon túlról, annál nagyobb lesz az 50 százalékos érvényességi küszöb.
