Igen ám, de ilyen versenyre először és utoljára 2006-ban került sor. A Magyar Szélerőmű-ipari Társaság honlapján található összesítés szerint így összesen 171 szélkerék épült az országban, elsősorban a szeles nyugati határvidéken. Ezek összességében 330 megawatt (MW) beépített kapacitást képviselnek. Ez egy kisebb erőmű mérete. (A magyarországi igény pillanatnyilag 4-5 ezer MW, a paksi atomerőmű termelése 2 ezer MW.
A létesítések elleni kifogást elsősorban a termelés-fogyasztás mindenkori egyensúlyáért felelős, állami tulajdonú központi rendszer-üzemeltető, a Mavir támaszt, mégpedig a szélerőművek változékony termelése miatt. Az előállított áram nem tárolható – minden pillanatban az igényeknek megfelelő mennyiséget kell termelni –, egy szélerőmű üzeme nehezebben idomítható a nyilván szélfüggetlen igényekhez. Emiatt folyamatosan gáz- vagy szénalapú egységeknek kell készenlétben állniuk, hogy esetleges szélcsend idején is mindenki kapjon áramot. Környezetvédők ugyanakkor úgy vélik, hogy a rendszerek informatikai fejlesztésével ez ma már nem lehet kihívás. Mi több, a hazai rendszer a Mavir szerint is elvisel több szélerőművet.
Ezért is volt rendkívül fura, hogy a 2009-ben a Bajnai-kormány alatt az energiahatóság által meghirdetett újabb, ezúttal 410 MW-ra szóló kiírást az Orbán-kabinet 2010-ben, röviddel megválasztásuk után – a várt eredményhirdetés előtt néhány nappal – lefújta. Azóta is visszatérő az új széltender iránti igény. Hisz a magyar állam például továbbra is kiáll az EU-nak 2020-ig ígért 14,65 százalékos megújulóenergia-arány mellett. Mi több, az Orbán-kormány által az előző ciklusban közzétett, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve című dokumentum az itt létesíthető összes szélerőmű kapacitását több ezer MW-ra teszi. Igaz, a rendszer által befogadható mértéket az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még 740 MW-ban szabta meg. Ennyi létesítését viszont 2020-ig akkor még lehetségesnek tartották.
Az azóta eltelt idő során nem merült fel olyan tudományos vagy gazdasági tény, ami csökkentené a szélerőművek hasznosságába vetett hitet. Az iparágban a technológiai fejlődés töretlen: egyre olcsóbb, egyre hatékonyabb berendezések állnak rendelkezésre. Igaz, Németországban az ott biztosított jelentős támogatás hatására hatalmas szélerőműtelepek létesültek, amelyek szerencsétlen pillanatban – nagyon szeles időben, csekély áramigények idején – veszélyeztetni látszottak az európai áramellátást. Ám ezt végül elhárították, a rendszer nem omlott össze.
A magyar szabályozás szerint a szélerőművekben megtermelt áramot az állam a megtérülési időszakban kilowattóránként kiemelt, több mint 30 forintos fix díjért veszi át. Az elmúlt évtized során több hazai szélerőmű is kikerült már a kedvezményezetti körből, és a piacon kényszerül eladni áramát. Igaz, ez a bevétel ott már szinte tiszta nyereség. Noha az elmúlt évek során időről időre felerősödtek a formálódó újabb szélpályázatról szóló iparági pletykák, a várakozás kezdett egyre inkább godot-i jelleget ölteni. Így számos lehetséges beruházó immáron elpártolt a magyar piactól és más, a környezetvédelem mellett elkötelezettebb államok – például Románia vagy Lengyelország – felé vetették tekintetüket.
Az elmúlt hónapok belső hatalmi harcai – az ügyben illetékes, Seszták Miklós vezette NFM és a Miniszterelnökség közötti, legfőképp energiatémákban kicsúcsosodó összecsapásai – fényében most is furán hatott, hogy a módosításokat nem a nemzeti fejlesztési tárca, hanem a Miniszterelnökség jegyzi. A Magyar Narancs a múlt héten megkérdezte az NFM-et is az ügyben, amely – a négy évvel ezelőtti gondolataikkal szöges ellentétben – kifejtette: nem tartanak szükségesnek újabb széltendert, és a vállalt megújulóenergia-arány elérését e nélkül is lehetségesnek látják.
Az Energiaklub értetlenül áll a tilalom előtt
Az Energiaklub is egyetért a természet fokozott védelmével, de egy atomerőmű vagy egy bevásárlóközpont ugyanúgy belerondít a tájba – vélekedett megkeresésünkre Fülöp Orsolya, a környezetvédő szervezet szakmai igazgatója. Ezért ők is értetlenül állnak azelőtt, hogy a magyar kormány miért pont a szélerőművekre szabott egy ilyen tilalmat. A szakmai igazgató számára az irat megfogalmazása azt sejteti, mintha az Orbán-kabinet valamiféle nagybefektető hátsó szándékainak szeretne gátat szabni. De ilyen elképzelésekről az iparág nem tud. A megújuló energiás termelésen belül EU-támogatás most leginkább napelemre jár. Hírek szerint emiatt a Fidesz és gazdasági holdudvara is elsősorban ilyen beruházásokat céloz. Így pedig „természetesen” a szabályozás is főként ennek ösztönzése irányába változik.
