semmi sem állhat meg, semmi sem jó úgy, ahogy a „kommunizmus” alakította.
Ezért nem jó a budai Vár sem. A szocializmus keze nyomának kiradírozása fontosabb, sürgetőbb program lett, és könnyebb is, mint a valódi problémák megoldása. Ezért marad továbbra is gidres-gödrös romterület a Szent György tér nyugati oldalán, miközben néhány méterre onnan megépülnek olyan szemkápráztató látványrekonstrukciók, mint a neobarokk őrségépület és a volt királyi lovarda.
Ez a helyreállítási sorrend nem ésszerű. Csak egyféle olvasatban, ha úgy gondolkodunk, hogy előbb a Várnak azokat a pontjait állítják helyre, amelyekről határozottan tudják, mit szeretnének vele kezdeni, és ha ezek elkészültek, talán kirajzolódik, hogy miként kellene beépíteni a foghíjterületeket. Határozottan eldöntötték például, hogy a várpalotát az ország fénykorát idéző formájában szeretnék látni: ehhez csak elő kell venni Hauszmann Alajos terveit. Ettől persze még a Szent György téri romterület megoldatlan probléma marad.
A királyi enteriőrök replikái
Az Orbán-kormány által meghirdetett palotarekonstrukcióból a ciklus végéig az őrség és a lovarda, valamint a köztük lévő Stöckl lépcső készül el. Továbbá bent a palotában az egykori Szent István-terem pontos rekonstrukciója történik meg, az alatta lévő előcsarnok megtartásával, a fölötte lévő terem modernizálásával és az idekapcsolódó, Tabán felőli, 1960-as években logikátlanul elbontott homlokzat visszaépítésével. Kiköltözik a Várból a Nemzeti Galéria, hogy aztán annak helyén is folytatódjanak a rekonstrukciók. Például a Hauszmann-féle neobarokk díszteremsor helyreállítása és a palota északi traktusában a köztársasági elnök rezidenciájának kialakítása, aki ide költözne át a Sándor-palotából. Ez azonban még a távoli jövő kérdése. Ahogy az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetése is.
A távolabbi rekonstrukciós ütemek egyike lesz az Oroszlános udvar alatti középkori palotaromok bejárható, a már látható középkori terekkel összekapcsolt bemutatása. Most ennek a romterületnek a bejárata készül el, mégpedig a visszaépülő, s elsőre oly fölöslegesnek látszó, Hauszmann-féle palotaőrség-épület rekonstrukciója alatt. Pont itt nyugszik ugyanis a középkori kaputorony maradványa – segített értelmezni a terveket Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese.
|
A Szent György tér nyugati oldalán lévő régészeti romterület sorsa eldöntetlen, pár méterre innen azonban visszaépül a palotaőrség és a királyi lovarda épülete
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A várpalotában egyébként a jelenlegi politikai akarat szerint hosszú távon egyetlen kulturális intézmény maradna, a BTM, amely a visszaállított királyi enteriőröket bemutató palotamúzeum kezelője lenne. A palota – amellett, hogy egy részében a köztársasági elnök lakozna – lényegében egy középkori bemutatóhellyé és enteriőrmúzeummá válna. A kormányzat szerint ez elég a turistáknak. Látható lenne, milyen pompában élhetett volna itt a király – „volna”, mert összességében Ferenc József csak néhány hónapnyi időt töltött a budai palotában.
Az eljövendő húsz év során kicserélődne a palota mai kupolája, visszaépülne a díszesebbik homlokzata, a Hauszmann-kori. Helyreállítanák a várkápolnát, amelyet ma kiállítóterek tagolnak szintekre, és visszabontanák a Munkásmozgalmi Múzeum számára a hatvanas években kiépített toldást az északi palotaszárnyból.
Miniszterelnök a kolostorban
A múltrekonstrukció, a szimbolikus térvisszafoglalás része a kormányzati központ Várba való visszahelyezése. Nyilván nem azért költözik fel a miniszterelnök a Várba, mert Kövér László, az Országgyűlés házelnöke összevonta szemöldökét és megparancsolta, hogy a hatalmi ágaknak szét kell válniuk: de mivel Kövér mégiscsak ezt mondotta, a miniszterelnök mit is tehet, felköltözik, amit mindig is szeretett volna. Ha egyelőre nem is a Sándor-palotába, mert ott még a köztársasági elnök lakik, de mellé.
A hajdani karmelita kolostor vaskos falai közt az utóbbi időben irodák működtek, meglehetősen szellősen. Most a miniszterelnök számára Zoboki Gábor tervei szerint alakítják át súlyos milliárdokért. Itt fog ülésezni a kormány, itt kap helyet az első emelet Dunára néző szobáiban Orbán Viktor kabinetje, és fölötte, a másodikon helyezkedik el a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a vezérkarával. A hozzá kapcsolódó Várszínház újra templomtér lesz, mint eredetileg is volt, de rendezvénytérként fog funkcionálni.
Összesen száz-százhúsz ember költözik majd be: kiszolgálásukra a kolostortól északra lévő üres telken új épületet emelnek, szintén Zoboki Gábor tervei szerint. Ennek építése néhány hete elkezdődött, a terveket a minap mutatták be az építőművészek szövetségében. Végre betömődik egy foghíj. Az új építmény küllemében az 1945 előtt itt állt elődjét, a hajdani tábori püspökség klasszicista vonalait idézi, belül azonban teljesen modern lesz, pincétől a padlásig hét szinttel.
A volt Honvéd Főparancsnokság és a Szent György tér nyugati oldalának, azaz a régészeti romterületnek a sorsa teljesen eldöntetlen. Lázár János még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy beépítetlen marad. Mint ahogy a Honvéd Főparancsnokság tavalyelőtt használhatóvá tett és kiállítóhelyként funkcionáló – amúgy műemlék – csonkjáról is születhet még olyan döntés, hogy lebontják, de olyan is, hogy a II. világháborús budapesti bombázások múzeuma lesz. Az építészek mindenesetre pályázatot szeretnének a Szent György tér nyugati oldali beépítésére.
Polgárvárosi minisztériumok
A kormányzati körzetté alakulás a budavári polgárvárost is érinti. Két minisztérium is felköltözik a pesti oldalról. A Belügyminisztérium az Országház utcába, oda, ahol a háború előtt is volt. Lázár János szerint a mai belügy is elfér a fél évszázada a Magyar Tudományos Akadémia humán osztályai által lakott tömbben. Bár úgy tudjuk, az épületeket erősen lelakták, szerinte a költözés kis költséggel megoldható 2018 januárjára. Már szobáról szobára fel is mérték, mi hová kerül.
A Pénzügy- (ma: Nemzetgazdasági) minisztérium szintén oda tér vissza, ahol a háború előtt működött, a Szentháromság teret uraló hatalmas épületbe (a ma Magyar Kultúra Házának nevezett palotába), melynek két magas tornya a háborúban megsemmisült, s most az is napirenden van, hogy visszaépítenék őket. Hiába, hogy már a századelőn azzal ostorozták a felépítményt: elnyomja a Mátyás-templomot. Ebben az épületben jelenleg a Bethlen Gábor Alapítvány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság működik, és az Országos Levéltár egy raktára található. Azonban ezek a szervezetek hamarosan költöznek, a Bethlen Gábor Alapítvány az amerikaiaktól nemrég visszakapott Táncsics-börtönbe, az államtitkárság pedig a Táncsics utca 1.-ből távozó Forster Központ helyére. A pénzügy költözése egyébként nem lesz egyszerű, a Szentháromság téri épület ugyanis meglehetősen rossz állapotban van.
Elképzelhető a Honvédelmi Minisztérium Várba hozatala is az V. kerületi Balaton utcából – hangzott el a minapi beszélgetésen. Kerülhetne például a Dísz térre, ahol a volt külügyminisztérium foghíjtelkén épülhetne fel új, kisebb székháza, és ezzel megoldódna egy újabb foghíjprobléma.
A kerület elfogadja
Nagy Gábor Tamás fideszes budavári polgármester elfogadja a minisztériumok ideköltözését és a palota visszaalakítását. Odafigyeléssel megoldhatónak tartja több száz minisztériumi hivatalnok közlekedésének koordinálását. Akik autóval jönnek, azokat a Vár körül épülő négy új mélygarázs képes lesz fogadni, és a várfalak mentén több ponton az utóbbi években megépített liftek felhozzák őket. A tömegközlekedéssel érkezők számára pedig sűríteni kell a vári járatokat. A kormányzati hivatalok idehelyezésének terve a kerület által készíttetett vári fejlesztési tervekben is rendszeresen felmerült. Ez a polgármester szerint kevésbé fogja megterhelni a Várat, mint mondjuk még egy Hilton méretű szálloda. Magánvéleményét megfogalmazva viszont megjegyzi, ő sem volna híve annak, hogy a Pénzügyminisztérium két hatalmas tornyát visszaépítsék.
Érdekes mellékjelenség, hogy a kormányzat beköltözésével együtt jár a Magyar Nemzeti Bank budavári térfoglalása is. Megvásárolták a Szentháromság téren a régi budai városháza épületét, amelyre a kerületnek is fájt a foga, de nem tudott volna annyit rákölteni a felújításra, mint az MNB. Visszavásárolta a bank a háború előtt használt Úri utcai 72. szám alatti házát, amely alatt egy több emelet mély alépítmény húzódik a háború előtti időből, ahol állítólag a bank aranykincsét is őrizték. Az MNB harmadik épülete pedig a több mint egy évtizede rekonstruált és azóta üresen álló Ybl-épület a tervezett Miniszterelnökség mellett, a várfalon kívül. Replikája a Lónyay Menyhért miniszterelnök által építtetett villának, amely később Hatvany Ferenc báróé, a híres műgyűjtőé lett, de a világháborúban lebombázták.
Nem elképzelhetetlen, hogy a banki terjeszkedés stratégiailag összefügg a kormányzati helyfoglalással. Mindenesetre a következő években a Vár csatatérré válik – és akkor még nem is tárgyaltunk olyan épületeket, mint a Dísz téri De La Motte-palota, amely egy kormányhatározat szerint Nancy Goodman Brinker volt amerikai nagykövet államilag vásárolt műgyűjteményének múzeuma lesz, bár úgy tudni, ez a múzeum mégsem itt valósul meg. Vagy a levéltár melletti, forgalomból kivont áramelosztó modern üvegépülete. Nagyon úgy tűnik, hogy ez sem illik már bele a Vár újraálmodott látképébe. Persze a kommunisták építették.
