Kétmilliárdba kerülhet a nagy belvárosi mutyi
Megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez az unió csalás elleni hivatalának beadványa a belvárosi főutca közbeszerzésével kapcsolatban, de még nem tudják, mit kezdjenek vele. A belvárosi önkormányzat nem érti, mi lehet a probléma, a szintén érintett főváros meg sem szólal. A tét a közel kétmilliárdos uniós támogatás visszafizetése.
A magyar ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz fordult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Budapest Szíve projekt közbeszerzési pályázata miatt – adta hírül az OLAF levelére hivatkozva a VS. A hivatal tavaly év végén zárta le a projekt közbeszerzéseinek vizsgálatát, amely számos problémát tárt fel a pályázati eljárásban. A jelentést az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának is megküldték pénzügyi javaslatukkal együtt. Ez vélhetőleg az unió kétmilliárdos támogatásának részben vagy egészben történő visszakövetelését takarhatja.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az OLAF titoktartásra hivatkozva nem árul el részleteket, a hivatal végleges beszámolói sem nyilvánosak. A Legfőbb Ügyészség a Népszabadság kérdésére megerősítette ugyan, hogy „kaptak egy anyagot az OLAF-tól, amely a Budapest Szíve programot érinti", de egyelőre fordítják az iratokat. Bármely más intézkedést csak ezt követően tehetnek.
Az ügyészség egyébként 2011-től összesen 12 büntetőeljárást indított az OLAF feljelentése alapján. Ebből eddig egy ügyben született elmarasztaló, jogerős ítélet.
A Budapest Szíve projekt részeként megvalósuló Belváros főutcájának közbeszerzései miatt 2012-ben indított vizsgálatot az V. kerület. Bár a program a főváros és az V. kerület közös projektje volt, a főutca közbeszerzési pályázatát a belvárosi önkormányzat egyedül írta ki 2007-ben. A tenderre végül egyetlen pályázat érkezett: a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Bau Holding 2000 Zrt. alkotta konzorciumé. Az Index korábbi információi szerint az OLAF ellenőrei a közbeszerzési kiírás feltételeit kifogásolták, mivel abban indokolatlanul leszűkítették az indulók körét a műemléki környezetre vonatkozó kitétellel. Az egyedüliként induló konzorcium a becsült költségnél 10-15 százalékkal magasabb ajánlati árat szabott, de Puskás András korábbi belvárosi alpolgármester szerint a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el, a szerződéses ár pedig 300 millióval alacsonyabb lett a pályázati összegnél. A büntetés pedig legfeljebb a támogatás ötöde lehet. A kivitelezés végül öt és fél milliárd forintba került, ebből kétmilliárdot adott az unió.
A belvárosi önkormányzat (ahonnan már távozott Rogán Antal akkori polgármester és Puskás András is) most azt válaszolta a feljelentést firtató kérdésünkre, hogy a polgármesteri hivatal minden szükséges anyagot megadott az OLAF-vizsgálathoz. Az önkormányzat nem kapott olyan tájékoztatást, ami bármit is kifogásolt volna. Így jelenleg nincs tudomásuk arról, hogy a projekt belvárosi részét érinti-e a kérdés.
De szerintük érvényesült a verseny, ráadásul a projekt két üteme összesen 900 millióval kevesebbe került a becsült költségnél. A kritikusok szerint nem túl jó minőségben. Mire a második ütem végére értek, az elsőt már javítani kellett.
A kivitelező konzorcium tagjai egyébként nem voltak ismeretlenek a Belvárosban. Az Átlátszó korábbi gyűjtése szerint a Bau Holding 2000 Zrt. 2006 és 2009 között közel harminc megrendelést kapott a Belvárostól, összesen 728 millió forint értékben, míg a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. összesen 3,7 milliárdért dolgozott az önkormányzatnak.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság |
A Budapest Szíve programból az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez csatlakozó közterületek, a régi Hatvani-kapu környezetének átépítése és a Károly körút megújítása maradt a fővárosra. Erre 2010-ben szerződött a kivitelezővel. Meglepő módon a főváros pályázatára is ugyanazon két cég alkotta konzorcium jelentkezett. A főváros külön szerződéseket kötött összesen 700 millióval drágábban a tervezettnél.
A Bau Holdingot a sikeres évek ellenére tavaly felszámolták. A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. azonban továbbra is milliárdos árbevétellel dicsekedhet. Tavaly fejezte be például a Parlament felújítását. 2012-ben viszont volt már egy kalandja az uniós hivatallal. Az OLAF akkor a Közgéppel közös konzorciumban végzett keszthelyi rehabilitáció körül vizsgálódott. A konzorcium ott is egyedüli indulóként nyert.
Kérdéseinkre lapzártánkig sem a fővárosi önkormányzat, sem az OLAF Koordinációs Irodája nem válaszolt.
