A passzívak egyike, egy a nevét nem adó mérnök így beszélt: – Kaposvár az elmúlt húsz évben nagyon mutatós város lett: mindenütt szép utcák, terek, szökőkutak, parkok, virágok, ápolt középületek. Eközben azonban a város nem ad igazán perspektívát a fiataloknak és a középkorúaknak. Ez részben abból ered, hogy Dél-Dunántúl gazdaságilag deprimált régió. A város értelmisége és a vezetői nem találták ki, mit lehet ez ellen tenni. Egyik pártnak sincs meggyőző ötlete. Ezért nem szavazok se Szitára, se az ellenfeleire.
Ettől még Szita biztosan győz, mert a helybéliek többsége csak őt látja alkalmasnak. Ez a vélemény elég pontosan jellemzi Kaposvár helyzetét és az itteni szavazók gondolkodását. Amúgy azt a legelfogultabb Szita- és Fidesz-hívők sem cáfolják, hogy Kaposvár nem tud országos példát adva „kiragyogni” a minden gazdasági mutató tekintetében folyamatosan süllyedő régióból. A befektetők nem ostromolják a várost, a fizetések jóval alatta maradnak a hazai megyeszékhelyeken elérhető átlagnak.
 |
| Szita Károly |
Az állástalanság ugyan csak 6,5 százalék a kormányhivatal adatai szerint, de ha hozzáadjuk a közmunkások számát, akkor az elmúlt három évben a „valódi” munkához nem jutók aránya 10-14 százalék között mozgott. Mindeközben 2011 óta másfél ezerrel (3,5 százalékkal) csökkent a gazdaságilag aktív lakosság lélekszáma, ami a külföldön munkát keresők mind nagyobb számát bizonyítja.
A befektetők és a turisták távolmaradását sokan azzal magyarázzák, hogy Kaposvár körülményesen közelíthető meg. Vonaton Pest három óra, ami majd fél órával rövidülne, ha Dombóvár és Kaposvár között hétmilliárdért korszerűsítenék a pályát, közúton 140 perc a főváros, ez 110-re mérséklődne, ha a 67-est átépítenék autóúttá vagy sztrádává. A város lobbiereje azonban eddig gyenge volt e – számtalanszor megígért – beruházások kiharcolásához. Az előbbi, kedvezőtlen jelenségekért általában nem okolják Szitát és helybéli párttársait, nem teszik ezt a baloldali politikusok sem.
Ők már csak azért sem, mert a kaposvári baloldal több kormánytagot is adott, akik (Lamperth Mónika, Gyenesei István, Kolber István) ugyancsak nem lobbiztak különösebb eredménnyel.
2005-ben kiderült Szitáról, hogy 1980 és 1989 között Krakus Péter néven beszervezett ügynök volt. Az országos lapok leírták róla, hogy a dokumentumok szerint önként és örömmel jelentett, még a rokonai vendégeiről is. Szita tagadta ügynökmúltját, és feljelentéssel fenyegette vádlóit, ám mégsem fordult bírósághoz.
A helyi szocialisták gyakran felvetették, hogy szabad-e olyan erkölcsű polgármestert eltűrnie a városnak, akinek ilyen a múltja, s aki ennyire nem képes szembenézni múltja hibáival. A szavazók többsége azonban megbocsátotta neki a múltját: a politikus – lebukását követően – még nagyobb fölénnyel verte kihívóit, s népszerűsége erősítette csapatát is.
Az eddigi kudarcok miatt a baloldal pártjainak kaposvári politikusai visszafogottan meditálnak az őszi választás esélyeiről. Abban egyetértenek, hogy legfeljebb akkor van módjuk a tisztes szereplésre, ha összefognak.
Az MSZP és a DK egy olyan, sokak által ismert, pártokhoz nem kötődő, balos értékeket valló civilt akar a polgármesteri posztért elindítani, aki a pályáján már bizonyította rátermettségét. A jelölt nevét hamarosan nyilvánosságra hozzák. Az Együtt azonban – a kiszivárgott hírek szerint – saját polgármester-jelöltet állít, s ebből adódik, hogy a baloldal összefogása nem valósul meg. Ez rontja a balos pártok sanszait.
Pintér Attila, az MSZP helyi szervezetének elnöke és önkormányzati képviselője – aki korábban maga is az egyik potenciális polgármesterjelölt volt – úgy véli, hogy a városnak új alternatívát nyújtó baloldali programmal verhető Szita és csapata. A Kaposvári Egyetemen marketinget tanító, 42 éves férfi pár szóval megemlítette, hogy az MSZP és a DK elsősorban új munkahelyek teremtésére ösztönözné a helyi vállalkozásokat és a befektetőket.
