Erre minden oka megvan: Facebook-oldalukat már közel hatezren kedvelik, az ugyancsak tudatos beszerzést folytató, s a fenntartható vendéglátás elvei szerint működő Szimpla Kertét pedig majd százötvenezren látogatják. A hetedik kerületi romkocsma – a „műfaj" első, immár másfél évtizede működő képviselője –, amely alapvetően zenés szórakozóhelyként, rétegigényeket kiszolgáló klubként vonult be a köztudatba (évente mintegy egymillióan látogatják, 80%-ban külföldiek), kifejezetten felkarolta a helyi termelők, a helyi termékek ügyét.
Sokszínű tevékenységének részeként 2012 júniusa óta vasárnap reggelenként, vagyis az esti, koncertektől távoli, kihasználatlan időben a körfolyosós épület földszintjén – néhány hete már az emeleten is – kinyit a Szimpla Piac, ahol 30-35 termelő ellenőrzött, minőségi nyers és feldolgozott termékei kerülnek az alkalmi standokra. Míg a háttérben igényes élő zene szól, s a gyerekek játszóházban szórakoznak, fogy az áru. Egy-egy vasárnap úgy kétezren zarándokolnak el ide, hogy zöldséget, gyümölcsöt, házi szörpöt, mézet és dzsemet, kézműves sajtokat vegyenek. No és szabadtartásban nevelt állatok tojását és húsát, nyers vagy feldolgozott formában.
|
| Szezonális választék zöldségekből |
– Fontos, hogy a vásárlók tudják, mit esznek, és az milyen forrásból származik, erre irányulnak a most induló, a Felelős Gasztrohős szerveződéssel közös kampányaink is. Mivel magunk is pártoljuk a helyi termékek fogyasztását, a Kazinczy utca túloldalán lévő Szimpla Háztáji elnevezésű étteremben és itt, a Szimpla Kertben is ilyen ételeket kínálunk vendégeinknek. Gyakran cserélődik az étlap, a szerint hogy az adott szezonban a beszállítóinktól milyen helyi, vagyis lehetőleg negyven kilométernél nem távolabbról származó minőségi alapanyagot tudunk beszerezni. A hamburger nálunk nemcsak marha-, hanem csirke-, kacsa- és bárányhúsból is készül, a kolbászokat pedig saját recept szerint gyúratjuk meg – sorolja a részleteket Mihály Edina, a piac „háziasszonya". Hasonló elvek szerint működik a Szimplában a pékség, s az italkínálat jó része is hazai: a borok Balaton-felvidéki termelőktől, a sörök kézműves sörfőzdékből származnak.
Beszélgetésünkből kiderül az is: a termelői piachoz kapcsolódóan a Szimplában sok civil program van. Az egyik a Közös Lábos – ezzel az elnevezéssel vasárnaponként más és más civil szervezet főz ebédet. Ott kapható alapanyagokból, úgy kétszáz adagot, amit a piac közönsége megvehet, az asztalok egyikénél megeheti vagy hazaviheti. Becsületkasszás rendszerrel működik, ami az önkéntes támogatás egy formája: a vásárlók jóvoltából költségeiken felül némi pluszbevételhez jutnak a civilek, akik a piacon népszerűsíteni tudják tevékenységüket, beszélgetőpartnereiknek el tudják mondani, mivel foglalkoznak.
Az, mikor melyik civil tömörülés az ebéd készítője, pályázati rendszerben dől el (többször lehetőséget kaptak rá a „gasztrohősök" is). – Olyanokat választunk, amelyek szemlélete közel áll a miénkhez. Sok közöttük a művészeti, kulturális, természetvédelmi, zöld-, biciklis és jogvédelmi tevékenységet folytató szerveződés – hangsúlyozza a Szimpla Kert munkatársa.
Úgy fogalmaz, náluk egyik programból következik a másik. A piac létével nemcsak a termelőket, hanem a civileket is támogatja, amint a piac inspirálta azt is, hogy az utca másik oldalán lévő, reggelit és ebédet kínáló Szimpla Háztáji és a Kertben esténként belendülő társa működésében – vagyis alapanyagaiban és technológiájában – egyaránt a fenntarthatóság elvei legyenek mérvadók. Van új ötlet is, a Civil tér névre keresztelt kezdeményezés, amellyel arra bátorítják a civil szervezeteket: jöjjenek el hozzájuk, és az egyik emeleti helyiségben mutassák meg magukat.
– Gyerekcipőben jár, de igyekszünk ezt is mihamarabb ismertté tenni
– mondja Mihály Edina.
A cikk a Népszabadság Jótett oldalán jelent meg. Az oldal támogatója a Telenor.
