Több mint három
„Ahogy a médiában mindenütt olvasható volt, a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási per kapcsán Kitanics Márk igazságügyi szakértő azt nyilatkozta, hogy szexuális abúzus vádja esetén tízből három gyermek mond igazat. A Beszélj róla! projektet létrehozó csapat, az Anoni Mara Társaság az áldozatok nevében kikéri ezt az állítást, amelyet semmiféle kutatás nem igazol. Nyugat-európai és észak-amerikai kutatások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják: néhány százalékra tehető azon esetek száma, amelyekben gyermekek megalapozatlanul vádolnak meg szexuális bántalmazással felnőtteket.
Az ilyen, az áldozatokat hiteltelenítő kijelentések nagyon rossz hatással vannak a témát amúgy is tabuként kezelő közvéleményre” – szögezi le lapunkhoz is eljuttatott közleményében a társaság.
Szabó Ferenc, Pest megyei főügyész tételesen felsorolta a vizsgálat főbb állomásait. Mint felidézte, a nyomozás megindítása előtt meghallgatta a gyerekeket a gyámhivatal szakpszichológusa, aki valószínűsítette a szexuális abúzust. Később ugyanerre a megállapításra jutottak a SOTE szakértői intézetében az igazságügyi pszichológus szakértők is. Szabó Ferenc azzal folytatta: „Sor került a terheltek poligráfos vizsgálatára is, amely mindkét terhelt esetében egyértelműen jelezte azt, hogy tagadásukkal szemben elkövették a későbbi vádban foglalt cselekményeket." A főügyész szerint igazságügyi orvosszakértők is véleményezték a gyerekek sérüléseit, mindhárom gyereknél arra jutottak: egyértelmű, hogy „velük ezeket a szexuális cselekményeket elkövették." Szabó Ferenc azt mondta, a bíróságon elhangzott kritikákkal szemben minden érintettet megkérdeztek, minden szükséges iratot, nyilatkozatot beszereztek, meggyőződésük, hogy a bizonyítékok igazolták a szülők bűnösségét, a vád megalapozott volt.
|
Szegedi Gyöngyvér bírónő (balról a harmadik) felolvassa az ítéletet K. Rudolf és felesége büntetőperén. Egymásra mutogatnak az ügyészséggel
Marjai János / MTI |
Szabó szerint a részleges felmentéshez azt vezethetett, hogy a bíróság indokolatlanul kirekesztett több szakvéleményt, iratot, és szakmai hibák sorát vétette, eljárási szabálysértések történtek, ezért megismételt eljárásra lenne szükség. Azt különösen nehezményezte, hogy a SOTE szakértői intézetének szakértőjét kompetenciahiányra hivatkozva zárta ki a bíróság, holott eddig soha senki nem kérdőjelezte meg az ország egyik vezető intézetének kompetenciáját. Jelezte, kizárták a poligráfos vizsgálatot is, helyette grafológiai vizsgálatot rendeltek el. Szerinte hiba volt az is, hogy a legidősebb gyereket összesen hétszer hallgatták meg, hiszen ennyiszer kellett újra meg újra felidéznie, átélnie a történteket, holott a gyereknél a lehető legnagyobb kíméletét írja elő a törvény. Később kitért arra is: az egyik gyerek a harmadik bírósági meghallgatás után változtatta meg a szülők számára kedvező módon a vallomását. A főügyész kritizálta a bíróságot azért is, mert szerinte az ügyben az ítéletnek csak a rendelkező része lett volna nyilvános, az indoklást zárt tárgyaláson kellett volna ismertetni.
Az ügyészségi reakciókat némiképp árnyalták a sajtótájékoztatón elhangzott kérdésekre adott válaszok. Arra a kérdésre, hogy a SOTE – kompetenciahiányra hivatkozva kizárt – szakértője gyerekpszichológus, gyerekpszichiáter volt-e, a főügyész azt válaszolta, hogy nem. (A bíróság kezdeményezésére létrehozott szakértői csoport – amelyben gyermekpszichiáter és gyermekpszichológus is dolgozott – ugyanazt állapította meg, mint a törvényszék által felkért igazságügyi szakértő, vagyis hogy fizikai trauma érte a gyerekeket, de a szexuális erőszak egyértelműen kizárható.)
A sajtótájékoztatón a gyerekek többszöri meghallgatása kapcsán felvetődött az is, hogy a bíró kifejezetten nehezményezte, nem készült felvétel a korábbi kihallgatásukról. A főügyész szerint azért nem készült felvétel, mert ezt semmi nem írja elő. Lapunk azt tudakolta, igaz-e, hogy az ügyészség – miként azt a bíró jelezte – az iskolai hiányzások kapcsán az órákat összekeverte a napokkal. „Nem releváns" a hiányzás kérdése – reagált a főügyész. Megkérdeztük arról is, valóban arra hivatkozva hagyták-e el a vádból a gyerekek rovarral való etetését, hogy ez egyes kultúrákban megszokott, ráadásul hőkezelés után nem is veszélyes. Erre úgy felelt a főügyész: „Nem áll módomban válaszolni, jóllehet szeretnék."
Miután a Pest megyei főügyész azt mondta, nem tudja, milyen indokkal rekesztette ki a poligráfos vizsgálatot és az orvosszakértői jelentést a bíróság, megkerestük a Budapest Környéki Törvényszék szóvivőjét. Koszta János mindenekelőtt leszögezte, példátlannak, rendkívül meglepőnek tartja az ügyészség eljárását, jogvitának ugyanis nem sajtótájékoztatón, hanem tárgyalóteremben a helye. Igaz, tette hozzá, az sem volt kevésbé meglepő, hogy ebben az ügyben a rendőrség és az ügyészség helyett a bíróságnak kellett elvégeznie a nyomozómunkát. Ami a konkrét kérdéseket illeti: a gyerekek védelme érdekében, részletek ismertetése nélkül csak annyit közölt az orvosszakértői jelentésről, hogy az abban foglaltakat az eljárás során megvizsgálták, és a vád állításait erősítő megállapításokat cáfolták.
A poligráfos vizsgálatról azt mondta a szóvivő, azt feltűnően későn, hat hónappal az vádlottak őrizetbe vétele után készítették, ráadásul az ügyészségnek tudnia kell, a bírói gyakorlatba régen beépült már az, hogy a poligráfos vizsgálat eredményét nem fogadják el bizonyítékként. A szóvivő fontosnak tartotta megemlíteni lapunknak: „Az eljárásból kizárt pszichológus szakértőt azért nem tartotta kompetensnek a bíróság az ügyben, mert munkaügyi- és szervezetpszichológus volt."
