– Orbán Viktor a jelek szerint azt gondolja – tette hozzá Lakner –, hogy ennyiből meg tudja úszni a dolgot. Nem számol azzal a generációs problémával, ami most elérheti a Fideszt. A rendszerváltás fiataljai automatikusan hozzá húztak, és az elmúlt napokban a Fidesz a régi recept alapján próbált főzni: a tüntetést az MSZP, Gyurcsány meg az amerikai nagykövet nyakába varrták. De hát látta mindenki, hogy nem ők állnak a háttérben. A generációs választók a 90-es évek eleje óta a Fidesznek "játszanak", most jövöget be a politikába az az új nemzedék, amelynek Orbán Viktor lesz az első élménye, és nem biztos, hogy pozitív lesz számára a kép. Ha a Fidesz nyílt konfliktust gerjeszt az új generáció ellen, azzal súlyos károkat okozhat magának – szerintem ezzel a választásokon győztes, gyanútlan Orbán Viktor egyáltalán nem számolt.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint a kormányfő döntése mögött elsősorban az időhúzás áll, ugyanez történt 2012-ben a hallgatói tiltakozások idején. Valamilyen kompromisszummal ki kellett hátrálni az ügyből, ki kellett húzni a tiltakozások méregfogát.
Mindez nem jelenti azt, hogy valamilyen módon nem vezetik be a netadót – tette hozzá Juhász. Azt a kijelentést, hogy a telekomadót ki kell terjeszteni a netre is, nem lehet másként értelmezni. A költségvetés az elkövetkező időszakban is produkál majd olyan lyukakat, amelyeket be kell tömködni, a kormány keresi a bevételi forrásokat, erre szolgál a különadók rendszere, amiben az Orbán-kormány otthonosan mozog.
– A tüntetők örülhetnek a részleges sikernek – mondta az elemző -, mert a felmutatott erő láttán visszakozott a kormány. De nem lesz olyan egyszerű elvenni a tiltakozás élét, mert akik vasárnap és kedden ott voltak a megmozduláson, erősen fogják figyelni, hogy mi történik netadó-ügyben. Azt is látni kell, hogy szervezetlen tömeg vonult az utcára, nincs mögötte szervezeti háttér. Most már az a kérdés, hogy elveszik-e az ereje, amire a kormány játszik. Majd meglátjuk, hogy mi következik az időhúzás és a fárasztás után. Ez a játszma csak most kezdődik igazán.
|
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban - vajon a végén is nevet majd?
Kovács Tamás / MTI |
Hát persze, hogy nem tettek le róla – értékelt Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet kutatója, aki szerint a kivárás és a taktikázás a legjellemzőbb momentum abban, hogy Orbán Viktor most egyet visszalépett. – A jelek szerint a miniszterelnök mégsem szakadt el teljesen a valóságtól – mondta Filippov –, de azért azt is látni kell, hogy az elmúlt napokban éppen ő volt az, aki Svájcból kitartásra buzdította befolyásos embereit, ezt többen – L. Simon, Németh Szilárd és mások – egyértelmű utasításnak vették, s nyomban beálltak a sorba.
Most mégis az látszik, hogy a kormányfő kivárt, és a szokásosnál jobban figyelt a saját tábora és a saját sajtója reakcióira. És a végén átlátta, hogy ez most olyan háború, amit részben a saját szavazótábora ellen is kellene lefolytatnia, de ezt most nem lehet sikerrel megvívni. A nemzeti konzultáció ígéretéből az szűrhető le, hogy megpróbálják megteremteni a kommunikációs legitimitást, és újra nekifutnak a kérdésnek. Azt tehát, hogy nem lesz netadó, nem lehet örökérvényű döntésnek tekinteni. Most novemberben nem lesz, egyelőre csak ez a biztos.
Az internetadóként elhíresült intézkedés elhalasztásával és a róla szóló konzultáció bejelentésével átvágta a gordiuszi csomót a miniszterelnök – kommentálta a kormányfő nyilatkozatát Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, aki szerint Orbán Viktor egyrészt nem vonta vissza a javaslatot, csak elismerte, hogy a kormánynak nem sikerült támogatást szereznie mellé.
Másrészt sikerült elválasztania a profitérdekeikért aggódó szolgáltatókat és az internet szabadságát féltő tüntetőket. A szolgáltatók nem ússzák meg a közterhek viselését, de a reggeli bejelentés után értelmetlen az internetadó elleni tüntetés – vélte Mráz, és így fogalmazott: – Végül a kormányfő azt is bizonyította, hogy az ellenfelei által róla festett kép hamis: a kormány igenis hajlandó akár saját döntései felülvizsgálatára is, ha az valamilyen szempontból indokolttá válik. Ezzel a tandíj elleni 2012-es, hasonlóan félreértéseken és félreértelmezéseken alapuló, érzelemmel telített tüntetések mintájára a miniszterelnöknek sikerült az erős proteszt-hangulat csillapítása és az egész helyzet visszájára fordítása.
Talán azt sem túlzó állítani – tette hozzá az elemző –, hogy Orbán Viktor a megfelelő válaszával a kialakult helyzet végső győztese.
