Somogyi Rita szavaiból kiderül, a fájdalmasan alacsony bér mellett
nyomasztó a „bértáblát” átható igazságtalanság és kilátástalanság is:
„Egy évtizedek óta a családsegítőben dolgozó kolléganőm 140 ezer forintot keres, de nem elsősorban a tapasztalata, felkészültsége miatt, hanem azért, mert három gyereke után jelentős adókedvezmény jár.” Az elsők között szállt be a tiltakozó akcióba a 41 éves Szabóné Mózes Brigitta is, aki az abonyi Speciális Otthon gyógypedagógusa. Ő az ágazaton belül még a viszonylag jól keresők közé tartozik.
Igaz, a hangsúly a viszonylagosságon van: az asszony 17 éves kora óta foglalkozik fogyatékkal élőkkel, főiskolai végzettsége van, s mivel középsúlyos, súlyos és halmozottan sérült felnőttekkel foglalkozik, magasabb pótlékra jogosult – de havi nettó fizetése így sem haladja meg a 130 ezer forintot. Szabóné Mózes Brigitta úgy véli,
az ágazatban dolgozók bérében nemhogy a munkájukkal járó óriási „fizikai és pszichés megterhelést” nem ismerik el, a megalázóan alacsony fizetésből megélni is alig lehet.
„Nekem sem könnyű, de azok a kollégák, akiknek nincs diplomájuk, nem kapnak pótlékot, így jóval kevesebbet visznek haza, szó szerint a túlélésért küzdenek” – fogalmazott.
A rendhagyó, meglehetősen nagy visszhangot kiváltó Facebook-tiltakozást a mintegy kétezer tagot tömörítő Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) indította el még május elején. Az újszerű tiltakozás mögött régi indulat feszül – derült ki Migács Tibor alelnök szavaiból. Szerinte ugyanis a legfőbb gond az, hogy az ágazatban dolgozók bértáblája 2008 óta „be van fagyasztva”, emiatt mára tarthatatlan állapotok alakultak ki. A mintegy 93 ezer érintett munkavállaló átlagosan nettó 101 ezer forint fizetést kap. A diploma nélküli szakmabeliek körében – ők úgy hetvenezren lehetnek – ennél is rosszabb a helyzet: fizetésük csak mintegy nettó 80 ezer forint.
– Mindezek miatt szinte folyamatosan szorgalmaztuk a kormánynál, hogy tárgyaljunk, de miután soha nem jártunk sikerrel, sztrájkbizottságot alapítottunk még 2013-ban. Erre aztán legalább ígéreteket kaptunk a kabinettől – idézte fel Migács Tibor.
– Végül annyit elértünk, hogy
tavaly bevezették az egységes ágazati pótlékot, de ebben sem volt sok köszönet. A dolgozók bére átlagosan nettó nem egészen hatezer forinttal nőtt.
A pótlékról pedig sokat elárul: tudomásunk szerint a maximális bruttó tizenhétezer-kettőszáz forintos kiegészítést az országban két ember kapta meg, negyven év munkaviszony és egy PhD-fokozat kellett hozzá.
Miután a napokban az is kiderült, hogy egyelőre a kormányzat nem tervezi bevezetni a szociális szférában az életpályamodellt, s nem kapja meg a remélt mintegy 15 milliárdos bértámogatást az ágazat, az SZTDSZ a Facebook után már az utcán próbálna tisztességes fizetéseket kiharcolni: május 29-én – a várakozások szerint – „többezres” vonulásos tüntetést tartanak Budapesten.
