Kérdéses ugyanakkor, hogy fel kívánnak-e vetni egyéb gyakorlati problémákat is. Például azt, hogy a magyar emberek mennyit kívánnak költeni új börtönök – őrzött szálláshelyek, idegenrendészeti fogdák – létesítésére. Utoljára fegyintézet zöldmezős beruházásban Szombathelyen és Tiszalökön épült, és a két, összesen 1500 fő befogadására alkalmas intézmény nettó 13 milliárd forintba került.
Vagyis egyetlen férőhely kialakítására csaknem kilencmilliót költöttek.
Most viszont nem ekkora számokról beszélünk, hiszen tavaly több mint 42 ezer, míg az idén eddig már 23 ezer menedékkérőt regisztráltak. Köztük a hazájukat szinte bizonyosan gazdasági okból elhagyók száma – akiket az ENSZ menekültügyi konvenciója, illetve az uniós szabályok alapján sem illet meg védelem – nem egészen másfél hónap alatt már közelít a húszezerhez. E körbe elsősorban a koszovói állampolgárok tartoznak, akik nem a politikai üldöztetés, hanem a nyomor elől menekülnek.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A beharangozott nemzeti konzultáció alapján egyértelmű: minden illegális migránst azonnal őrizetbe kellene venni. Ez tavaly több mint negyvenezer embert jelentett volna, akiknek legalább a nyolcvan százaléka a menekültügyi eljárás lefolytatását sem várta meg, hanem vélhetően valamelyik nyugati országba szökött.
Ha mindegyiket bezárják, nemcsak a befogadó állomásokon tartózkodó 1700 fő ellátásról kell gondoskodni, hanem valamennyiükről.
Azonnal kitoloncolni ugyanis senkit nem lehet, aki menedékjogért folyamodik. Annak pedig igen rigorózus szabályai vannak, hogy miként kell megállapítani, védelemre szorul-e a kérelmező. Nálunk ez átlagosan hat hónapig tart, tavaly tehát egy időben akár húszezer külföldit kellett volna rács mögött tartani.
Az idén még rosszabb a helyzet, hiszen máris 23 ezer potenciális zárkalakóval számolhatunk, és ha a tendencia nem változik, ebben az évben akár száz-kétszázezren is érkezhetnek. Amennyiben a menekültügyi eljárást sikerül is felgyorsítani, két-három hónapnál rövidebb idő alatt azért sem lehet döntést hozni, mert biztosítani kell az érdemi jogorvoslati lehetőséget, tehát a bírósági út igénybevételét. Így egyszerre akár negyven-ötvenezer, többnyire egyébként valóban megalapozatlan menedékkérő elhelyezését kellene megoldani.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
De ha ennek a számnak csak a feléről lenne szó, az is 20-25 ezer ember, és bár őrzött idegenrendészeti szállást talán olcsóbban lehet építeni. mint börtönt – férőhelyenként a nem egészen kilencmillió helyett elég lehetne esetleg öt-hat millió is –, 100-150 milliárdnál olcsóbban nem lehetne megúszni.
Ez csak egyszeri kiadás, amihez számos járulékos költség társul. A nyílt befogadó állomásokon a bevándorlási hivatal személyenként 4600 forintos ráfordítással kalkulál, de ha vigyázni is kell a menekültekre, ennyiből nem jönnek ki. Így 25 ezer fő őrzése, élelmezése, egészségügyi ellátása belekerülhetne napi 150 millióba, tehát évi hetven-nyolcvanmilliárdba.
|
| Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI |
A bevándorlási hivatal tavalyi teljes költségvetése 8,2 milliárd forint volt, amihez jött még pár százmilliós kiegészítő támogatás és uniós pénz. Ebből a menedékkérőkkel kapcsolatos közvetlen kiadások a hivatal tájékoztatása szerint 2,6 milliárdot tettek ki. Ezt kellene akár megszázszorozni, ami teljesen abszurd. Szakértők határozott álláspontja, hogy ezt a helyzetet Magyarország képtelen önmagában kezelni, ezért nem az unióval szemben, hanem Brüsszellel közösen kellene a megoldást keresni.
