24 500 milliárdnyi forintnyi lakossági megtakarításra 7850 milliárdnyi tartozás jut – utóbbi szám a devizahiteles mentőcsomagok sorával és a tartós lakossági hitelundorral meredeken esett az elmúlt években. A nettó pénzügyi vagyon: 16 650 milliárd forintnyi.
A Tárki kutatója, Fábián Zoltán szerint a háztartások állapotát legutóbb 2014-ben felmérő Társadalmi Riport alapján – ami több ezer háztartás megkérdezésével készül –, ha nem a vagyont, hanem a lakossági jövedelmeket nézzük, akkor a legjobban és a legrosszabbul kereső tíz százalék között hétszeres a különbség. Ez azt jelenti, hogy a legjobban fizetett 800 ezer felnőttnek hétszer annyi elkölthető pénze van havonta, mint a legrosszabbul fizetett 800 ezernek.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Ha ezzel szemben a vagyoni helyzet szerint rangsoroljuk az embereket, már 27-szeres különbséget mérünk. Mindezt úgy, hogy Fábián elmondása szerint a legvagyonosabb háztartásokhoz általában nem jutnak be a Tárki kérdezőbiztosai, ezért ők nincsenek is benne a mintában.
Ezek után bármennyire is meglepően hangzik: Magyarországon a vagyoni egyenlőtlenségek még így is kisebbek, mint sok fejlett országban,
mondjuk az USA-ban vagy Japánban. De az is igaz, hogy 2010 óta nagyot romlott a helyzetünk a régióhoz viszonyítva. A fejlett országokhoz viszonyított relatíve kisebb egyenlőtlenségek oka: itthon a társadalmi vagyon nagy része lakóingatlanban van. Fábián szerint Magyarország emiatt nemcsak a leggazdagabb országokhoz képest, de még az EU-n belül is csak egy közepesen egyenlőtlen országnak számít.
A társadalmi vagyoneloszlás a kutatások szerint valahogy így néz ki: a lakosság 45 százalékának a lakásán kívül nincs vagyona, ők leegyszerűsítve az alsó réteg. Középrétegnek minősül az emberek durván 50 százaléka, vagyonuk a lakásukkal együtt legfeljebb 50-70 millió forintig terjed – ezt a vagyontömeget persze ennek a körnek is legfeljebb csak a felső öt-tíz százaléka érheti el, őket nevezhetjük a felső középosztálynak.
Van egy öt százalékos, kiemelkedően vagyonosnak vagy gazdagnak nevezhető réteg, ez durván 400 ezer magyar felnőtt, körükbe a beugró 70 millióról indul. A top 5-ből az alsó 4 százalék vagyona 70-150 millió forint közé esik (ingatlannal együtt), a legfelső 1 százalék harmada-fele 150-300 millió forint között szóródik, a következő harmada 300 millióról indul és körülbelül 3000 millióig tart, de utóbbi már nagyon a teteje, mert
a bűvös 3 milliárdos szintet már csupán néhány száz magyar család képes megugrani.
A 3 milliárd persze csak a belépőszint, az átlagos vagyon itt már valahol 6 és 10 milliárd forint között lehet.
