galéria megtekintése

Szavakat akart betiltani az Orbán-kormány

27 komment


Czene Gábor

Szavak sorát szerette volna száműzni a kormányzati politikai kommunikációból az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly, de a kísérlet csak felemás eredménnyel járt.

Persze annak, aki a lehetetlennel próbálkozik, érdemes felkészülnie a kudarcokra is. Eleve sejteni lehetett például, hogy a „stadiont" egyhamar nem fogja teljesen kiváltani a helyette javasolt „sportkomplexum" vagy a „többcélú sportcsarnok".

Közel kétszáz szó, kifejezés és szószerkezet került tavaly ilyenkor a „nem használható" kategóriába. A 13 oldalas felsorolás ­tartalmazta a helyesnek tartott kifejezéseket is. A szótárról hírt adó vs.hu-nak a minisztérium elmagyarázta, hogy az Emmi ily módon segíti az egységes szóhasználatot és a közérthetőbb megszólalást, egyúttal pedig a kormányzati politika irányát is mutatni kívánja.

A kerülendő kifejezések között olyanok is felbukkantak (fogyatékos, rokkant, világtalan), amelyek már régóta nem számítanak politikailag korrektnek. Ellenben más, tiltólistára rakott szavak senkit nem sértettek – legfeljebb csak a Fidesz érdekeit.

 

Nyilvánvalóan politikai megfontolásból zárták ki a szókészletből a „tandíjat" is, amit a különböző rendű és rangú kormánypárti megszólalók valóban következetesen mellőznek, ha a felsőoktatás a téma. A „kisnyugdíjas" szintén süllyesztőbe került, ám a siker értékét csökkenti, hogy helyette nem honosodott meg az „alacsony összegű nyugellátásban részesülő" kifejezés.

Az elmúlt év tapasztalatait összegezve igencsak vegyes a kép. Számos példát találhatunk arra is, mennyire nehéz szabadulni megszokott nyelvi fordulatainktól. Nem csupán a már említett „stadionra" gondolunk, amelynek a legkevésbé sem ártott a minisztériumi piros jelzés.

Novák Katalin nyilatkozik. Nem mindig Emmi-kompatibilis
Novák Katalin nyilatkozik. Nem mindig Emmi-kompatibilis
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Minden erőfeszítés dacára a „közoktatás" továbbra is erősen tartja magát az elvárt „közneveléssel" szemben.
Sajnálatos módon Czibere Károly, a tárca államtitkára sem tanulmányozta kellő alapossággal minisztériumának útmutatóját, különben néhány hete nem „rászoruló", hanem „segítségre szoruló" emberekről beszélt volna. Hasonló hibát követett el Langerné Victor Katalin, az Emmi helyettes államtitkára, amikor tavaly nyáron a telepprogram folytatásáról szólva „szegregátumokat" mondott. Tudhatná: a minisztérium a nemkívánatos „szegregátum" helyett az „elmaradott településrészt" részesíti előnyben.

Novák Katalin államtitkár egész biztosan jól megtanulta, hogy a minisztérium „esélyteremtéssel" cserélte fel az „esélyegyenlőséget". Arról már igazán nem ő tehet, hogy az Esélyegyenlőségért díjak átadásakor kényszerű közelségbe került ezzel a felejtésre ítélt kifejezéssel. Igyekezetét ugyanakkor jelzi: pár hete tartott tájékoztatóján az előírásoknak megfelelően „nagycsaládosokról", és véletlenül sem „sokgyermekesekről" értekezett. Teljesítményét viszont rontotta, hogy a tiltott „szegényeket" beleszőtte mondandójába, miközben az Emmi szerinti helyes szóhasználat a „nélkülözők" lenne.

A kormányzati portálon találtunk olyan esetet is, amelyből kiderült, az élet felülírta a politikai szótár tartalmát. Hiszen tavaly februárban, amikor a „reform" is felkerült az elutasított szavak listájára, valószínűleg a minisztériumban sem gyanították, hogy később kormányzati kampány indul, méghozzá azzal a szlogennel: „A magyar reformok működnek!"

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.