galéria megtekintése

„Sumákol” az Orbán-kormány, itt már nem lesz fizetésemelés

4 komment


Lencsés Károly

Az Orbán-kormány öt hónapja „sumákol”, és nem hajlandó döntést hozni a közmunkabérek emeléséről – állítja a Demokratikus Koalíció. Az ellenzéki párt visszamenőleges hatályú közmunkabér-emelést követel, és kezdeményezi, hogy jövőre induljon el a közmunkabéreket a minimálbér szintjére emelő korrekció. Borka-Szász Tamás, a DK szociális munkacsoportjának vezetője szerint a korábbi években már decemberben döntés született a közmunkásbérek következő évi emeléséről, most viszont ez máig nem született meg.

A közfoglalkoztatotti bér 2010-ig megegyezett a mindenkori minimálbérrel, azóta viszont a kormány annak mértékét rendeletben állapítja meg – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A közmunkások fizetése elvált a minimálbértől, és attól jóval kisebb összeget állapítottak meg, amelyet legalább eddig évente emeltek, ám tavaly szakítottak ezzel a gyakorlattal.

Így máig a 2014 decemberében kihirdetett rendelet van érvényben, amely szerint a közmunkásoknak bruttó 79 ezer, a munkavezetőknek 87 ezer, a szakképesítést igénylő munkakörökben foglalkoztatottaknak 101 ezer, illetve ez utóbbi körben a munkavezetőknek 111 ezer forint jár. Ez nettó 57 és nem egészen 74 ezer forint közötti jövedelmet jelent, miközben a minimálbér 111 ezer, a garantált szakmunkás-bérminimum 129 ezer ezer forint.

 

Emelni kellene a közfoglalkoztatottak fizetését, de az idei költségvetésben, illetve a jövő évi büdzsé tervezetében is kisebb összeget irányoztak elő erre a célra, mint korábban – állítja Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke. Ebbe az érintettek azonban nem szólhattak bele – hangsúlyozta –, mert az érdekképviselettel senki nem áll szóba.

Pedig ha kérdeznék őket, szívesen elmondanák:

a létminimumnál harmincezer forinttal kevesebb összegből nem lehet megélni.

Az is súlyos gondot jelent az elnök szerint, hogy sokszor bérfeszültség keletkezik. Nehéz ugyanis megmagyarázni, miért keres többet az a szakmunkás, aki a végzettségének megfelelő feladatot kap, miközben másoknak – elsősorban a kistelepüléseken – nem tudnak a szakmájukba vágó munkát adni.

Arra a kérdésünkre, mit tehet a szakszervezet, Vécsi István közölte: gondolkodnak azon, hogy a nyomásgyakorlás milyen eszközeit vethetnék be. Emlékeztetett rá, hogy korábban szerveztek éhségmenetet, a lehetőségeik azonban meglehetősen korlátozottak. Szóba jöhet esetleg egy újabb demonstrációsorozat, de az érintettek közül sokan azt vallják, hogy

az 57 ezer forint is több a semminél, és tartanak annak elvesztésétől.

Ami nem is teljesen megalapozatlan félelem a szakszervezeti vezető szerint, mert kétségkívül számos olyan település van, ahol tényleg nyomás alatt lehetnek a közmunkások. Ezzel kapcsolatban utalt rá, hogy a helyhatósági választásnál egyes helyeken figyelemmel kísérték, ki hogyan voksol, s ha valaki nem jó helyre tette az ikszet, tényleg elveszíthette a munkáját. Azt pedig Vécsi maga tapasztalta, hogy az emberek a szakszervezetbe sem mernek belépni, mert félnek tőle, ha a polgármester ezt megtudná, annak következménye lenne. Ebben a helyzetben szerinte igen nehéz a közmunkások érdekeinek képviseletében bármilyen akciót szervezni.

Kormányzati forrásoktól a közfoglalkoztatotti bérek kapcsán informálisan annyit sikerült megtudnunk, hogy a fizetésükről szóló 2011-es rendelet módosítása tavaly azért maradt el, mert a kabinetnek most nem volt szándékában emelni az illetményeket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.