Ahol nagy területen elérhető, ott vagy nem ingyenes, vagy nem korlátlan: ahol nem kell fizetni érte, napi egy-három órában korlátozva van a használata, a sebessége vagy az elérhető szolgáltatások köre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem engedélyezik az olyan nagy sávszélességet igénylő szolgáltatásokat, mint a videohívás vagy a filmletöltés.
Így más fényben tűnik fel az a kijelentés, amely szerint az ingyenesen elérhető vezeték nélküli internetszolgáltatás növelné a közigazgatásba vetett állampolgári bizalmat, emellett a reklámok útján bevételhez is juttathatná a fővárost. Tokody példaként említette New Yorkot, ahol szerinte tizenkét éven belül 500 millió dollár bevételt várnak az ingyenes wifiszolgáltatástól.
– Megmosolyogtató – kommentálta ez utóbbit egy iparági szervezet szakértője. – Ahol vannak is bevételek, azok jó esetben csupán a rendszer fenntartási költségét fedezik. Ilyen gyors technológiai fejlődés mellett tízéves távlatban tervezni a reklámbevételekkel pedig legfeljebb a hozzá nem értést mutathatja – tette hozzá. – A fővárosi wifinek lehet létjogosultsága, de
lehetetlen lenne finanszírozni egy egész Budapestet lefedő és kiszolgáló hálózatot,
hiszen ha minőségi hálózatot építenek, az súlyos milliárdokba kerül. Ennyiért a hálózat a jelenlegi technológiai adottságokkal csak az utcán lenne elérhető, a lakásokban már nem.
 |
Egy minőségi hálózat horribilis összegbe kerülne
Móricz-Sabján Simon |
– A minőségi, gördülékeny hozzáférést biztosítani képes hálózatok kiépítése ilyen méretekben nagyon drága, a spórolós megoldások viszont a fapadosnál is rosszabb minőségű szolgáltatást nyújtanak – mondja Nemes Dániel, egy profi wifiberendezéseket forgalmazó cég vezetője. – A pár ezer forintos otthoni eszközökből nem lehet városi hálózatot építeni. A sok tabletet, mobilt egy időben kiszolgálni képes eszközök ára viszont sok tíz-, esetenként százezer forint, a város teljes lefedéséhez akár ötvenezer darabra is szükség lehet.
Azt azonban az iparági szakemberek többsége kifejezetten szükségesnek tartja, hogy a frekventált közösségi és turisztikai területeken legyen elérhető és ingyenes hálózat.
– Budapest kifejezetten jól áll ingyenes wifi elérésében, és a mobilhálózatok minősége is az európai átlag fölötti – mondja Dojcsák Dániel, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének tartalomigazgatója. A magyar piacon szerinte az a probléma, hogy még mindig az európai átlag alatt van a mobilinternet-használat.
Az is kérdés, milyen minőségű hálózatot biztosít egy város. Ingyenes használatra nem biztosítható az a sávszélesség, mint ami egy otthoni előfizetés esetében. A tapasztalat az, hogy a publikus hotspotokon az e-mailek letöltése, a chat és esetleg a képek közösségi hálózatra való feltöltése gördülékeny, de nem mindig: zsúfolt időszakban a szolgáltatás sokszor akadozik.
Még az orangután is használja
A települési ingyenwifiprojektekben a kelet-európai országok közül a legmesszebb jutott Észtország tapasztalatai szerint az ingyenes internet az esélykiegyenlítés és a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze.
Az észteknél egyrészt az derült ki, hogy a diákok a hagyományos tantárgyakat is könnyebben tanulják internetes megoldásokkal, a tankönyvkupac és az iskolatáska azonban csak akkor helyettesíthető tablettel, ha az internethez otthon is mindenki hozzáfér, márpedig ennek a legszegényebbeknél anyagi akadályai vannak. Ha viszont minden településen akadnak ingyenes hozzáférési pontok – például a tömegközlekedési csomópontokon, a közművelődési intézményekben –, akkor a pénzszűkéből adódó hátrány legalábbis csökkenthető.
Másrészt világossá vált, hogy a munkaerőpiacról a fizikai távolság, a kisgyereknevelés vagy valamilyen fogyatékosság miatt kiszoruló csoportok az internet révén potenciális távmunkavállalókká válnak (akár akkor is, ha képzetlenek: végezhetnek például internetes távfelügyeletet). Ráadásul ma már az is egyértelmű, hogy az internet és általában a digitális tudás olyasmi, ami „önmagát tanítja” – vagyis a hozzáférés biztosítása önmagában is elegendő az előnyök kiaknázásához –, és erre egzakt kísérleti bizonyíték is van.
A Smithsonian Nemzeti Állatkert orangutánjai speciális oktatás nélkül is készségszinten használják az iPadet – például képeket és YouTube-videókat nézegetnek –, egyszerűen azért, mert rájöttek, hogy a világháló érdekes. (H. M.)
