Súlyos ítélet a pártbíróságról, a kormány nem hátrál

Forrásaink szerint  Trócsányi jogérzékében maximálisan bízik a miniszterelnök, hiszen a miniszter korábban alkotmánybíróként dolgozott, s az Euró­pa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottságának is a tagja volt.

Egy kormánypárti politikus egyenesen azt állította lapunknak, hogy épp a magyarországi jogállamiságot vizsgáló Velencei Bizottság elvárásainak felel meg a tervezet, hiszen a testület az előző ciklusban példa nélkülinek és rendkívül aggályosnak tartotta a Handó Tünde kezében összpontosuló hatalmat, különösen, ami a bírák és más vezető tisztségviselők kiválasztását illeti.

„Akkor most mi a baj?”

– kérdezett vissza forrásunk, aki szerint a közigazgatási bíróság felállítása épp Handó túlhatalmát korlátozza. Megfogalmazása szerint a főbírónak az fájhat, hogy nem lesz vétójoga, azaz nem tudja érvénytelennek nyilvánítani egy személyben a felállítandó bíróság bírói székére aspirálók pályázatát.

Trócsányi László igazságügyi miniszter hárít Földi Imre / Népszabadság

Szerinte azért is csúsztatás pártbíróságról, az Orbán-adminisztrá­cióhoz lojális kormányhivatalnokok helyzetbe hozásáról beszélni, mert kormánytisztviselőből most is lehet bíró jogi szakvizsga és megfelelő közigazgatási gyakorlat esetén, bár elismerte, hogy nem ez a jellemző. A fő érve mégis az volt a meghatározással szemben, hogy választási ügyekkel egyáltalán nem foglalkozik majd az új testület. Ehhez hozzátette: az erről szóló hírek ellenére nem Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke lesz a felső bíróság vezetője.

A bírósági hivatal aggályait annak ellenére söpörte le a kormány, hogy a szervezet elnöke annak a Szájer Józsefnek a felesége, akinek az iPadjén az új alaptörvény készült. A Handó Tünde vezette testület egy több mint harmincoldalas – lapunk birtokába jutott – összefoglalóban szedte ízekre a kormányzati javaslatot.

Arról az előterjesztésről van szó, amelyről Lázár János azt állította, hogy „teljes az egység a kormány és az OBH között abban, hogy kell közigazgatási bíróság”. Erről azonban szó sincs. A „tervezet megalkotásának célja előttünk még most is ismeretlen” – olvasható az augusztus közepén kelt dokumentumban. Az egyetértés csupán addig terjed, hogy elfogadják: kell egy közigazgatási felsőbíróság, ahol egyes kiemelt, nagy szakértelmet igénylő ügyeket tárgyalják. Azt azonban nem látják át, hogy miért­ kell mindent alapjaiban felforgatni. Különösen nem érti az OBH, hogy a felsőbíróságnak a vezetőjét és bíráit miért az általánostól eltérő szabályok alapján neveznék ki.

Bár Lázár szerint nem a „csókosok bírósága” jön létre, az új fórum elnöke olyan közigazgatási szakember – kormánytisztviselő – is lehet majd, akinek nincs sem bírói, sem vezetői gyakorlata. Az általános szabályoktól eltérően pályáznia sem kell senkinek, hanem az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügy-miniszter, a Kúria elnöke és az OBH vezetője, tehát egy fura ad hoc bizottság tesz személyi javaslatot. A mandátuma pedig kilenc évre szólna, míg a többi vezető – Handó és a Kúria elnöke kivételével – csak hat évig töltheti be a posztját.

Handó Tünde és Trócsányi László. Nem lépnek egyszerre Kovács Attila / MTI

A hivatal úgy látja, bírói tapasztalattal nem rendelkező ember kinevezése házon belül „rendkívüli feszültséget szülne”. Felvetik: a felek mennyire fordulnának bizalommal egy sajátos módon kinevezett elnök vezette szervezethez, amely ráadásul „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező” ügyeket tárgyal. Ugyancsak kérdésesnek tartják, hogy bármely kívülről jött ember tevékenységét valóban a „bírói integritás zsigeri tisztelete” hatná-e át.

Nem csak a leendő elnök miatt aggódnak. Az is vitatható – írják –, hogy a felsőbíróságot hivatalnokokkal töltenék fel. A tervezet szerint az új bírák legalább felét a közigazgatásból kell felvenni, ám amennyiben a végrehajtó hatalomból sokan érkeznek, az a „jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad – kétségkívül nem kevés – alapot”.

Az új bíróság létrehozásához kétharmados többségre van szükség. Mivel az első egyeztetésen jelen formájában az LMP és a Jobbik is elutasította a tervezetet, elképzelhető, hogy engedményekre lesz szükség, sőt, forrásunk azt sem zárta ki, hogy nem lesz ilyen igazságszolgáltatási szint.