Jóval kevesebből megúszhatnák a devizahitelesek

Az idén márciustól hatályos új polgári törvénykönyv szerint a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos, illetve a gyermek harmadik félnél – például nagyszülőnél vagy más rokonnál – történő elhelyezéséről szóló perekben kötelezni kell a feleket, hogy közvetítőhöz forduljanak. Ők ilyenkor választhatnak bírósági, vagy más, a névjegyzékben szereplő mediátort is – aki ilyenkor megjelent személyenként négyezer forintot számít fel –, és mindenképpen meg kell hallgatniuk legalább azt, hogy a peren kívüli konfliktuskezelő, vitarendező eljárásnak milyen előnyei vannak. Utána azonban rajtuk múlik – mondta Hőnich Gyuláné –, hogy készek-e a megegyezésre, vagy inkább a bíróságra bízzák a döntést.

Minden más esetben a pereskedőkön múlik, élnek-e a lehetőséggel. A bíró legfeljebb felhívhatja a figyelmüket arra, jobban járnak – és nem csak anyagilag –, ha közvetítőhöz fordulnak, mert akkor nem egy kívülálló mondja meg a jogszabályok alapján, hogy kié lesz a gyerek, a ház, a kocsi, vagy a közös cég, hanem a vitás kérdésekben a mediátor segítségével maguk kereshetik a legjobb megoldást. De ugyanez igaz lehet munkaügyi, vagy a megrendelő és a szolgáltató közötti jogvitákban, és akár a devizahitelesek és a bankok közötti háborúskodásban is. Semmi nem zárja ki ugyanis, hogy amikor valamilyen szerződéses kikötés miatt fordul valaki bírósághoz, a felek maguk állapodjanak meg.

Ez ráadásul sokkal gyorsabb is – tette hozzá az osztályvezető. Az eddigi tapasztalatok szerint öt-kilenc óra alatt – ami legfeljebb néhány közös megbeszélést jelent – a közvetítői eljárás befejeződhet, míg az ítéletre hónapokat, nem ritkán éveket is várni kell. Például válás után az egykori házastársak egy konkrét ügyben – amelynek tétje a közös cég volt, és emiatt tíz alperes is érintett volt – öt évig hadakoztak egymással a bíróság előtt, míg végül a mediátor segítségével megállapodás született, és visszavonták a keresetet.

Az eljárást bármikor lehet folytatni újra Kurucz Árpád / Népszabadság

Amikor a felek legalább abban megegyeznek, hogy közvetítői eljárást vesznek igénybe, a bíróság a pert szünetelteti – érdemes ezt megfontolni már az első tárgyalás előtt, mert akkor a lerótt illeték kilencven százaléka visszajár –, és attól kezdve legfeljebb hat hónapig próbálkozhatnak. Ha sikerül megállapodásra jutniuk, és azt a bíró hagyja jóvá – bár ebben az esetben az illetékkedvezmény már szerényebb –, az egyezség ugyanúgy kötelező mindenkire, mint egy jogerős ítélet.

Amennyiben nem járnak sikerrel, bármikor kérhetik ez eljárás folytatását. Ezzel kapcsolatban az osztályvezető kiemelte: a mediáción elhangzottakat a perben nem lehet felhasználni, hiszen a bíró nem is kaphat semmiféle információt közvetítőként eljáró kollégájától.