Ahogyan arról korábban lapunkban is beszámoltunk, a TASZ és az Energiaklub adatigénylési perében a Fővárosi Törvényszék arra az álláspontra jutott: „Egy kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából. A perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alperes úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el (...) A kormány nemzetközi szerződést kötött az Oroszországi Föderáció kormányával, amely alapján eldőlt, hogy a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek.”
Van hatástanulmány, de...
Az említett kormányhatározat alapján 2012 júniusa és 2012 októbere között kellett volna elkészíteni a hatásvizsgálatokat, ám ezek a bíróság előtt bemutatott bizonyítékok szerint nem készültek el. A nukleáris energia békés felhasználásáról szóló együttműködési megállapodást – amelyben először szerepel, hogy a paksi bővítést Oroszország részvételével, orosz reaktorblokkok felépítésével valósítják meg – 2014 januárjában írták alá.
A két időpont között elvileg elkészülhettek az ellenzék és a civilek által hiányolt előkészítő tanulmányok, ám az összes olyan dokumentum, amelyet ebben a témakörben a fejlesztési tárca és a Paks 2 projektcég közzétett, illetve az LMP vagy az Együtt–PM adatigénylésére átadott, 2012. június előtti keltezésű (döntő többségük a 2008 és 2011 közötti időszakból való). Ezek az anyagok még az akkoriban tervezett nemzetközi beruházói tendert készítették elő – van közöttük például olyan, amely az APR–1400-as dél-koreai reaktortípus hazai honosíthatóságával foglalkozik –, vagyis semmiképp sem tekinthetők a csak 2014 elején eldöntött Rosz atomberuházás megalapozásának.
Jobb lenne, ha nem volna
Talán a fentieknél is rosszabb hír Seszták számára, hogy az ilyen-olyan úton nyilvánosságra került tanulmányok egyáltalán nem támasztják alá azt a várható árcsökkenést, amit a kormány a tervezett paksi bővítés kapcsán kommunikálni szeretne. Az egyik anyag például konkrétan arról ír, hogyan fog emelkedni az áram ára az atomerőmű-bővítés miatt. Ezt a lapunkban korábban már idézett tanulmányt az MVM megrendelésére készítette az Ernst & Young Tanácsadó Kft. és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda „a Paksi Atomerőmű új blokkokkal való bővítésének részbeni fedezetét nyújtó speciális tarifaelem villamos energia árszerkezetbe történő beépíthetőségéről”.
|
Tóbiás József az NFM előtt
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A dokumentum szerint a reaktorépítés költségeit kétféleképpen szokták ráterhelni a fogyasztókra, illetve az adófizetőkre: az egyik alternatívát a kiemelt garantált átvételi ár jelenti (az állam több évtizedig tartó garanciát vállal rá, hogy egy rögzített és a piaci szintet meghaladó áron megvásárolja az új erőműben termelt áramot), a másik lehetőség pedig egy speciális tarifaelem beépítése az áramárba. Az uniós versenyjog szempontjából mindkét változat állami támogatásnak minősül – a legfontosabb különbséget az jelenti, hogy a garantált árat nem szokták engedélyezni. (Angliában ezzel a módszerrel szeretnének finanszírozni egy tervezett új erőművet, de a több éve tartó uniós egyeztetési folyamat ellenére a bizottság már kiadott egy előzetes véleményt arról, hogy a rögzített kiemelt ár nem elfogadható.)
A speciális tarifaelem ugyanakkor több ország gyakorlatában is szerepel, és megfelelő indoklás esetén elfogadtatható az EU-val. A speciális tarifaelem a tanulmány szerint jelentős árnövelő tétel lenne, mivel a beruházás értékének 5–15 százalékát kellene beszedni belőle.
Gond az atomvonattal
Bár a magyar nukleáris hatóság rögtön a Népszabadságnak a hulladékkiszállítás és az üzemidő-hosszabbítás esetleges ellehetetlenüléséről szóló cikke után cáfolni igyekezett, hogy a lapunkban jelzett problémák valósak lennének, az Országos Atomenergia Hivatal illetékese a Magyar Nemzetben mostanra elismerte: a 2003-as üzemzavar során megsérült és Oroszországba kiszállítani szándékozott fűtőelem-kazetták kijuttatására alternatív útvonalat keresnek, mert az eredetileg tervezett, Ukrajnán át vezető út jelenleg nem használható. Az OAH a kormányközeli napilapnak azt is megerősítette: a 2-es reaktorblokk üzemidő-hosszabbításának előkészítő engedélyezési dokumentációjában szerepel, hogy a továbbműködési engedélyhez a sérült kazettákat el kell távolítani, holott korábban az MTI-nek még azt állították, hogy nincs összefüggés az üzemidő-hosszabbítás és a sérült kazetták elvitele között.
Szakértői csoportot alakít az MSZP
Az MSZP szakértői csoportot hoz létre a paksi erőműbővítés ellenőrzésére – jelentette be Tóbiás József, az ellenzéki párt megbízott parlamenti frakcióvezetője csütörtökön. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) épülete előtt tartott tájékoztatón Tóbiás a szakértői csoport létrehozását azzal indokolta, hogy a jelen és a jövő generációinak életét, biztonságát befolyásoló veszélyes üzem létrehozásáról döntött az Országgyűlés kormánytöbbsége. Hozzátette: olyan szakértői csoportot hoznak létre, amely az építő, a beruházó, a kivitelező, a helyi vállalkozások szempontjait is figyeli, vagyis a beruházás teljes spektrumát lefedi. A szocialista politikus szerint a térség és Magyarország gazdaságélénkítésére gyakorolt hatását is szeretné látni a szakértői csoport, és nagyon fontosak az energiabiztonság mellett az emberek közérzetére, biztonságérzetére gyakorolt hatások is. Ugyanakkor Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert arra szólította fel az MSZP elnöki posztjának várományosa, tegye lehetővé számára, hogy harminc napon belül megismerhesse a beruházással kapcsolatos, a tárcavezető szerint létező hatástanulmányokat.
