galéria megtekintése

Atomvonatot küldenénk Ukrajnába

0 komment

Még az idén elszállítják Magyarországról a paksi atomerőműben 2003-ban megsérült fűtőelemeket – nyilatkozta a Roszatom illetékes szakembere hétfőn a moszkvai Atomexpón. Az első hallásra megnyugtató hírnek van két komoly szépséghibája: az elszállításnak már régen meg kellett volna történnie, ugyanakkor a jelen körülmények között (tekintettel az ukrán válságra, illetve a művelet uniós engedélyezése körüli bizonytalanságra) valószínűtlen, hogy valóban meg is történik.

Kurucz Árpád / Népszabadság

Az ügyet közelről ismerő forrásaink szerint a témából nem azért lett sajtóhír, mert az érintettek hirtelen változtatni akartak eddigi tájékoztatási politikájukon (jellemző példa, hogy a kormány máig nem hajlandó kiadni a 2003-ban bekövetkezett súlyos üzemzavar tényleges káraira és a kárrendezés mikéntjére vonatkozó adatokat, miközben a rendelkezésre álló információk szerint a kármérték akkori árakon elérte a 30 milliárd forintot – önmagában a másfél éves leállásból adódó bevételkiesés az MVM tájékoztatása szerint napi 50 millió forintra rúgott –, az erőmű biztosítója viszont csak 1,3 milliárd forintnyi kártérítést fizetett), hanem azért, mert a projekt elérte az EU ingerküszöbét, miközben a lebonyolítás sürgőssé vált.

Létezik egy szerződés a magyar és az orosz fél között, amelynek alapján a kiszállítást még az idén le kell bonyolítani. Van továbbá egy háromoldalú kormányközi megállapodásunk Ukrajnával és Oroszországgal (ezt már az Orbán-kormány írta alá 2012-ben), ami azt rögzíti, hogy a tranzitútvonal ukrán területen keresztül vezet, és a sugárzó hulladékot vasúton kell kijuttatni Oroszországba. Csakhogy az Oroszországgal határos ukrán régiókban gyakorlatilag háborús állapotok uralkodnak, a közhatalom csak korlátozottan gyakorol ellenőrzést a terület fölött, így ott egy nagy aktivitású sugárzó hulladékot (sérült, de egyébként aktív nukleáris fűtőelemeket) szállító atomvonat biztonságosan aligha mehet keresztül.

 

Az említett megállapodás rögzíti, hogy a kiszállítás az Euratom szerződés hatósugarába tartozik (elejét véve annak a vitának, hogy van-e köze mindehhez az EU-nak, mivel a kivitelre vonatkozó első szerződést még 2004 április 29-én, két nappal Magyarország EU-taggá válása előtt írtuk alá), és azt is, hogy abban az érintett országok belügyi szolgálatai (magyar részről a BM és a TEK) együttműködnek, a szállítmányt pedig fegyveres őrség kíséri.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője a napokban egy levélben azt tudakolta az ügyletet felügyelő nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy kértek-e szerződésmódosítást az orosz féltől a fentiekre való tekintettel, és ki viseli a kiszállítás elhúzódásának vagy elmaradásának kockázatait.

Hogy ezek a kockázatok valósak, azt a Roszatom (a tervezett paksi bővítés kivitelező cége, amelynek leányvállalata, a TVEL végzi a 2003-as üzemzavar után a kárelhárítást) minapi sajtóközleménye is elismeri, leszögezve, hogy a Pakson tárolt fűtőelemek veszélyt jelentenek. Ugyanebből a közleményből az is kiderül, hogy a kiszállításról még Oroszországnak is egyezkednie kell Ukrajnával.

Ugyanakkor van egy sürgető tényező, amely miatt a paksi atomerőmű üzemeltetőinek akkor is meg kell próbálniuk kijuttatni a fűtőelemeket Oroszországba, ha egy de facto háborús zónán kell keresztülmennie az atomvonatnak: jelenleg folyamatban van az erőmű második reaktorblokkjának üzemidő-hosszabbítása, és az ősszel esedékes engedélyt a reaktor nem fogja megkapni, ha akkor még mindig mellette tárolják a sérült üzemanyagkazettákat.

A rendelkezésre álló információkból egyébként nem derül ki, hogy a kárelhárítás folyamata miért húzódott el idáig: a paksiak azért a Roszatom leánycégét bízták meg a munkával, mert gyors megoldást ígért: 2003 végén 17 hónapra becsülte a munka időszükségletét.

Kurucz Árpád / Népszabadság

Mindez azonban még mindig csak a kiszállítás körüli problémahalmaz egyik szelete. Ahogyan Jávor Benedeknek a fejlesztési miniszterhez írt levelében szerepel: „Az Euratom szerződés a nukleáris hulladékért viselt felelősség végleges átadását nem teszi lehetővé. Az Oroszországba való végleges kiszállítás, és a Majakban való elhelyezés tehát csupán időleges megoldás lehet. Az Euratom szerződésnek való megfelelőséget az Európai Bizottságnak kellett vizsgálnia, amelyhez a magyar kormánynak meg kellett küldenie a szállításra és az elhelyezésre vonatkozó szerződéseket az EB részére. A Nuclear Transparency Watch nevű nemzetközi szervezet és Günther Oettinger energiaügyi biztos levelezéséből viszont az derül ki, hogy 2014 februárjáig a vonatkozó szerződések nem érkeztek meg az energiaügyi biztoshoz" (holott az Országos Atomenergia Hivatal már idén január 28-án közölte, hogy elkezdték az előkészületeket a 2003-ban megsérült, hermetikus tokokban tárolt fűtőelemek végleges eltávolítását egy 2012-es hatósági engedély alapján, vagyis a brüsszeli illetékesek tájékoztatása addigra már időszerű lett volna). Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a sérült kazetták temetőjéül kiszemelt Majakban a sugárzó hulladék európai szabványoknak megfelelő kezelése biztosítható, és könnyen lehet, hogy emiatt a kiszállításra Magyarország nem is kap engedélyt.

Annak, hogy a magyar nukleáris hulladék Oroszországba kerül, ott sem örül mindenki. A ROMIR közvéleménykutatónak a 2003-as üzemzavar után készült felmérése szerint az orosz lakosság 90 százaléka ellenzi külföldi atomhulladékok Oroszországba szállítását. Az Ecodefense orosz környezetvédő csoport akkori, az MTI által idézett közleménye szerint Magyarország nemcsak a paksi atomerőmű-balesetben megsérült és sugárszennyezett alkatrészektől kíván ilyen módon megszabadulni, hanem a világon elfogadott árnál két-háromszor olcsóbban, 400 dolláros kilogrammonkénti térítést fizetve 1500 tonna kiégett nukleáris üzemanyagot is Oroszország területére akar szállítani.

„Az Ekozascsita állítása szerint Magyarország nem első ízben kísérli meg azt, hogy illegális úton Oroszországba juttasson nukleáris hulladékot. Az 1997-ben megkötött ilyen tartalmú szerződést (400 tonnányi fűtőanyag szállításáról) azonban az orosz legfelsőbb bíróság 2002 februárjában törvényellenesnek nyilvánította. A magyar fél ennek ellenére nem hajlandó visszafogadni a fűtőelemeket, az orosz atomenergia-ügyi minisztérium pedig bejelentette, hogy nem szándékozik azt visszaküldeni Magyarországra. A fűtőelemeket így Cseljabinszk megyében temetik el" – írta akkoriban az MTI.

Az ügy kapcsán a lapunk által megkérdezett szakértők arra is emlékeztetnek, hogy a tervezett új paksi blokkok hulladékát is Oroszországba kívánja kivinni az üzemeltető, ami a kérdés jogi rendezetlensége miatt (ennek mértékét jelzi, hogy hosszú ideje a kiégett fűtőelemeket sem lehet Oroszországba szállítani, így azok a paksi erőmű területén halmozódnak) még súlyos konfliktusok forrása lehet.

Jogi lépések a bővítés ellen

Jogi lépéseket tesznek hazai zöldszervezetek a paksi bővítés ellen – derült ki a Greenpeace és az Energiaklub csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója szerint a legfőbb kifogásuk a nyilvánosság teljes kizárása az előkészítési folyamatból, ami Európában nemcsak szokatlan, de jogsértő is. A Greenpeace áprilisban panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amit a napokban az Energiaklub is megismételt.

Ámon Ada, az Energiaklub vezetője szerint a bővítésre kidolgozott finanszírozási modell tiltott állami támogatásnak minősül, hiszen a beruházás úgy kap sok ezermilliárdos forrásokat, hogy azok költségeit nem kell beépítenie az árakba. A hitelt az állam veszi fel (és fizeti vissza), ami egyoldalú gazdasági előnyt biztosít az MVM-nek, a paksi erőmű tulajdonosának, és hasonló támogatást a szektor egyetlen másik szereplője sem kap (ráadásul az irreálisan alacsony költséggel termelt áram az európai energiapiacra is kikerülhet).

A zöldek célja, hogy minél előbb derüljön ki az általuk feltételezett jogsértés, mert így még időben le lehet állítani a közpénzek értelmetlen elfolyatását a beruházásra. Panaszt tettek a zöldszervezetek az Aarhusi Jogkövetési Bizottságnál is, amely az Aarhusi egyezmény betartását felügyeli – a hazánk által is aláírt egyezmény garantálja a közösségi részvételt a paksi bővítéshez hasonló, nagy környezeti hatású beruházásoknál.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.