galéria megtekintése

Semmi oka nem volt rá, de az Orbán-kormány újra arcul csapta Magyarországot

Az egész ország területére migrációs válsághelyzetet hirdetett a kabinet, de a román határon még nem kezdik el a kerítés építését. A Magyar Helsinki Bizottság szakértői úgy látják: a kabinet szembemegy a maga alkotta jogszabályokkal, a rendelkezésére álló adatok szerint semmi ok a rendkívüli intézkedésre.

– Az egész ország területére kihirdeti a kormány a migrációs válsághelyzetet – jelentette be szerdán, a kormányülés szünetében Pintér Sándor belügyminiszter az Országházban. A kormány azért döntött így, mert Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be a határainál, és csak érvényes útlevéllel és vízummal, a schengeni elvárások szerint engedi be a menedékkérőket.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

„Nem tudjuk, hogy ez milyen reakciókat vált ki a migránsokban, akik már az érintett országokban vannak” – mondta Pintér. Mindenesetre a kormány megerősíti a határ védelmét, mert azt tapasztalták, hogy az ország határainál felépített kerítésnél „lényegesen nagyobb a mozgás”. A zöldhatáron felállított tranzitterületek pedig megteltek, az várható, hogy ezeken a pontokon tumultus alakul ki. De – hangsúlyozta a belügyminiszter – a kormány továbbra is tudja garantálni a magyar emberek biztonságát.

 

Pintér elmondta, a migráció okozta válsághelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy több rendőrt és katonát vezényelnek a határra, fokozzák a „reagáló képességet”, azaz utakat építenek országszerte, hogy gyorsabban tudjanak mozogni, és arra is felkészülnek, hogy az elektromos áramot elvezessék a határszakaszokra, hogy be tudják világítani a kerítés környékét.

„Így minden egyes illegális migránst el tudunk fogni”

– mondta a miniszter. Emellett felkészülnek arra is, hogy emberi körülmények közt helyezzék el a határon elfogott migránsokat, ezért ha szükséges, akkor építenek egy erre szolgáló tábort is.

A Népszabadság kérdésére Pintér úgy válaszolt: az intézkedő rendőrök és katonák számára egyelőre nem kértek többletjogosítványokat a kormánytól. A honvédségtől 1500-an vesznek részt az akcióban, a határ menti megyei rendőr-főkapitányságok akcióosztályai és közrendvédelmi „területei” is nagyobb létszámban lesznek jelen. Egy kérdésre válaszolva Pintér azt is elmondta: egyelőre nem kezdenek kerítést építeni a román határszakaszon, mivel nem tapasztalják, hogy Románia irányából illegális menekültek érkeznének. A belügyminiszter állítólag garanciát kapott román kollégájától, hogy nem fognak átengedni migránsokat. A kormány ugyanakkor felkészül, hogy ha szükséges, tíz napon belül kerítést építsenek a román–magyar határon, megtisztítják a határ azon pontjait, ahol szükséges, és építőanyagot halmoznak fel.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A már álló kerítés külső részének a megerősítését Pintér Sándor nem látja indokoltnak, mint mondta, az „nemzetközi szintű”. Úgynevezett vadvédelmi kerítés felépítésén viszont gondolkodnak. A pluszforrásokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter biztosítani fogja, Pintér tájékoztatása szerint

a kormány 7,3 milliárdos kiadással számol.

A migrációs válsághelyzet azt jelenti, hogy rendeleti úton különleges jogrendet vezettek be. Bács-Kiskun, Csongrád, Baranya, Somogy, Vas és Zala megyében eddig is érvényben volt ilyen intézkedés, bár tömeges bevándorlásnak nincs jele, így a tavaly szeptemberben elfogadott törvénymódosítás szerint nem is lett volna lehetőség a válsághelyzet fenntartására. Rendkívüli helyzetet például akkor lehet kihirdetni, ha a Magyarországra érkező menedékkérők száma egy hónap átlagában meghaladja a napi ötszázat, két egymást követő hét átlagában a napi 750-et, egy hét átlagában a napi nyolcszázat. Ennyien viszont nem jönnek. Ám van egy gumiparagrafus is: amennyiben „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”, az okot adhat különleges rendszabályok bevezetésére.

Egyelőre nem értik a Magyar Helsinki Bizottság szakértői sem, milyen indokokra hivatkozással hirdetett a kormány az egész országra kiterjedően migrációs válsághelyzetet – jelentette ki kérdésünkre Pardavi Márta, a szervezet társelnöke. Ilyen fogalom a hazai jogban egyébként nem szerepel, mert a törvényekben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fordulat szerepel, de szerinte ez a slendriánság a legkisebb baj.

Ennél súlyosabb gondnak látja, hogy a kabinet a maga alkotta – mellesleg erősen vitatható – jogszabályokkal is szembemegy.

Egy tavaly szeptemberi törvénymódosításban részletesen szabályozták ugyanis a válsághelyzet kihirdetésének feltételeit, és a jogvédő szervezet rendelkezésére álló adatok szerint semmi ok a rendkívüli intézkedésre.

Fotó: Koncz György / Népszabadság

Pardavi Márta elmondta, februárban összesen 2175 menedékkérőt regisztráltak, napi átlagban tehát mindössze 75-öt. Március első hetében a rendőrség 906 határsértőt fogott el, tehát naponta nem egészen 130-at, és közülük nem is mindenki kér nemzetközi védelmet. Ez kétségkívül növekvő tendenciát mutat, de még ez is igen messze van attól a számtól – minimum napi ötszáztól –, amelynek alapján a válsághelyzet indokolt lenne.

Ha a tranzitzónákban egy hónap átlagában legalább napi ezer kérelmezőt kellene elhelyezni, az is magyarázhatná a rendkívüli intézkedést, de Pardavi szerint nagyjából ötven főről beszélhetünk. Különben ezeknek a zónáknak a kapacitása a néhány százat sem éri el – tette hozzá. Az meg végképp megmagyarázhatatlan – hangsúlyozta –, miért az egész országra kiterjedően rendeltek el rendkívüli intézkedéseket. A jogszabály szerint ha a tömeges bevándorlás „valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”, az is okot ad a válsághelyzet kihirdetésére, de tényleg az összes település ki van téve valamilyen közvetlen „veszélynek”? – teszi fel a kérdést.

Ami itt folyik, az a jogállamiság arculcsapása – állítja a jogvédő. Szerinte egyértelműen kommunikációs látványtevékenység folyik, amelynek azonban valós következményei vannak: ezzel szíthatják az idegenellenességet, ráadásul a menedékkérők jogait tovább csorbítják. Különben a kormány döntése ezért is aggályos – véli Pardavi Márta –, mert az EU-csúcson körvonalazódó megállapodás alapján végképp nem várható, hogy tömegek jelenjenek meg Magyarországon.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető