Ennek ellenére megjelentek újabb ismeretlen szerveződések is. Nem feltétlenül érdemes megtanulni a nevüket, mert már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy ajánlásokat gyűjteni annak ellenére sem egyszerű feladat, hogy egy választó tetszőleges számú pártot támogathat. Így kérdéses, hogy például az Alternatív Magyar Néppárt, a Tégy! Ne tűrj tovább! Párt, a Modern Magyarország Mozgalom Párt, a Nőpárti Együttműködés Pártja vagy az Összefogás a Civilekért Párt milyen esélyekkel indul.
Ennél jóval érdekesebb, hogy az országgyűlési választáson súlyos vereséget szenvedett baloldali összefogás pártjai ezúttal külön próbálkoznak. Április 6-án közösen 25 százalékot értek el, ezért nem kis optimizmusra vall, ha úgy gondolják, hogy egyenként képesek elérni az EP-választáson is érvényes ötszázalékos küszöböt. Erre vélhetően inkább csak az MSZP-nek, esetleg a DK-nak van esélye, míg az Együtt, a PM és a Magyar Liberális Párt önállóan aligha ugorja át a lécet.
Amint korábban megírtuk, az ajánlóívek leadását elmulasztó, s emiatt igen jelentős összegre megbírságolt pártok sorát is jelölő szervezetként vették nyilvántartásba az EP-választásra. Például a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) csaknem ötmillióval, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) 6,7 millióval, a Kisgazdapárt 13 millióval, az Együtt 2014 Párt 14 millióval, az Összefogás Párt húszmillióval, a Szabad Magyarok Pártja 42 millióval, az Új Magyarország Párt mintegy 65millióval, az Új Dimenzió Párt 121 millióval tartozik, de mindegyikük indulhat ismét. Igaz, a hatályos szabályok szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak valamennyi olyan pártot nyilvántartásba kell vennie, amely formálisan megfelel a törvényi feltételeknek.
Az EP-választáson valamennyi uniós polgár szavazhat, de csak egy helyen. Most is lehetőség van arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a külképviseleteken a hazai pártlistákra szavazzanak, ha e szándékukat május 17-ig jelzik. A kettős állampolgárok viszont, ha nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, csak otthon voksolhatnak, feltéve, hogy uniós tagállamban élnek. Vagyis a délvidéki magyarok közül –mivel Szerbia egyelőre nem tagja az EU-nak –, ezúttal sokan kimaradnak.
Április 5-én kezdődött az újabb kampány, ami azt is jelenti, hogy az uniós választáson részt vevő szervezetek előzetes bejelentés nélkül szervezhetnek politikai gyűlést, szabadon terjeszthetik szórólapjaikat, s plakátokat is kihelyezhetnek. A Kúriának az Alkotmánybíróság által megerősített döntése szerint hirdetési felületként ezúttal az utak melletti villanyoszlopokat is szabadon felhasználhatják majd.
Azokban az írott és internetes sajtótermékekben, amelyek az Állami Számvevőszéknél bejelentették hirdetési tarifáikat, a jelölő szervezetek reklámfelületet vásárolhatnak, és a közszolgálati média is sugároz majd politikai reklámokat. Az M1, a Duna TV és a Kossuth rádió összesen háromszáz percnyi adásidőt biztosít a pártoknak, tehát csatornánként száz perc áll a rendelkezésükre. Ebből az következik, hogy amennyiben csak tíz jelölő szervezet tud listát állítani, akkor is egyenként mindössze tíz-tíz percet kapnak a három médiumban.
A május 25-i választáson a szavazókörökben mindenki csak egyetlen szavazólapot kap majd, amelyen a listát állító pártok neve szerepel. Érvényesen szavazni ezek közül egyre lehet, és az a jelölő szervezet jut mandátumhoz, amely megszerezte az összes voks legalább öt százalékát. A Magyarországnak biztosított EP-képviselői helyeket a bejutási küszöböt elérő szervezetek között a szavazatok arányában osztják majd ki, tehát az öt százalék egy, a tíz százalék két mandátumot jelent, s ha a Fidesz hozza az április 6-i 45 százalékot, azzal (a töredékszavazatokkal együtt) legalább 10 főt delegálhat a brüsszeli uniós parlamentbe.
