galéria megtekintése

Saját embereit bünteti a vasúti lobbi, tízezer MÁV-os fizetése csökkenhet

6 komment


Lencsés Károly

Tízezer MÁV-dolgozó jövedelme csökkenhet akár tíz százalékkal is a költségvetést megalapozó salátatörvénybe rejtett apró módosítás nyomán, mert változnak a túlóra elszámolásának szabályai.

Áder János köztársasági elnökhöz fordul a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) Szolidaritás, és arra kérik az államfőt, ne írja alá a 2017-es költségvetést megalapozó salátatörvényt, amelyet kedden fogadott el a parlament. Halasi Zoltán VDSZSZ-elnök szerint az a vasutasokra – de több ezer más munkavállalóra – nézve is kedvezőtlenül módosítja a munka törvénykönyvét (Mt.), s ha a jogszabályt kihirdetik, akkor a MÁV-nál tízezer embernek akár tíz százalékkal csökkenhet a jövedelme.

Állandó szolgálat, de kevesebbért?
Állandó szolgálat, de kevesebbért?
Fotó: Mediaworks

 

A történet előzménye, hogy 2012-ben hatályba lépett az új Mt., amelynek egyik rendelkezése arról szól, hogy amennyiben a készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottaknak vasárnap dolgozniuk kell, őket az azt megelőző szombaton nem vezényelhetik munkára. Ha mégis, azért túlóra jár. A vasútnál pedig sokan vannak, akiknek az üzem jellege miatt nincs folyamatosan feladata – e körbe tartozhatnak többek között a kalauzok, a pénztárosok, a váltókezelők, a kocsirendezők, a forgalmi szolgálattevők –, hiszen ha éppen nincs vonat, munka sem akad.

Így most készenléti jellegű munkakört látnak el mindazok, akiknek a MÁV-val kötött megállapodás szerint a munkaidejük legalább húsz százalékában nincs dolga. Cserében ők a napi nyolc óránál sokkal hosszabb ideig szolgálatban lehetnek. Ha például egy jegyvizsgáló olyan vonaton teljesít szolgálatot, amely Budapestről indul, majd a célállomásról csak néhány óra múlva indul vissza, és emiatt a kalauznak összességében a napi törvényes munkaidőnél többet kell dolgoznia, akkor szerencsésebb, ha a készenlétre vonatkozó szabályokat alkalmazzák – állítja az érdekvédő. Ha nem ezt teszik – magyarázta –, lehet, hogy az utazószemélyzetet menet közben kell leváltani, ami senkinek nem lenne jó.

Hasonló a helyzet mindazokon a szolgálati helyeken, ahol a forgalom sajátosságai miatt nincs folyamatos munka. Tehát a jegypénztárosok, a forgalmisták és más vasúti dolgozók egy részének sincs állandóan feladata, mert sok helyütt órákig nem jön vonat. Aki pedig ilyen helyen dolgozik, a készenléti jellegű munkakörökre vonatkozó szabályok alapján nyolc óránál többet lehet szolgálatban, akár egyszerre 24 órát is, s ennek a feltételeit – például pihenőhelyiség kialakításával – sok helyütt meg is teremtették.

Vélhetően ezért találta ki a jogalkotó – mondta Halasi –, hogy aki vasárnap ilyen beosztásban dolgozik, azt ne lehessen szombaton is rendes munkaidőben foglalkoztatni. Ha nincs ez a szabály – mondta –, akkor előfordulhat, hogy valaki gyakorlatilag az egész hétvégéjét a munkahelyén tölti. A munkaadót persze ez nem köti, de akit vasárnap készenléti jellegű munkakörben dolgoztatnak, annak szombatra eddig túlórát kellett elszámolni.

A MÁV ezt nem fogadta el, pedig a VDSZSZ már nem sokkal az Mt. hatályba lépése után jelezte, hogy sokaknak plusz pénz jár. Ám hiába érveltek, mert a vállalatot csak az győzte meg, hogy a bíróság az idén jogerősen is a munkavállalóknak adott igazat, ami elég sokba kerül a cégcsoportnak: három évre visszamenőleg – bérkövetelésnél ennyi az elévülési idő – az érintett tízezer dolgozónak mintegy ötmilliárd forintot kell kifizetni. Ez személyenként akár három-négyszázezer forint is lehet.

Az érdekképviselet álláspontja: a vasúti lobbi erre reagálva érte el az Mt. módosítását, amelyből most törölték azt a passzust, amely a készenléti munkakörök esetében a hétvégi foglalkoztatást feltételekhez köti. Ennek Halasi szerint két következménye lehet: a vasutasok egy része szombaton és vasárnap egyaránt akár napi nyolc óránál jóval többet tölthet a munkahelyén – a jelentős létszámhiány miatt erre minden esély meg is van –, ráadásul azért egyetlen fillérnyi többletjuttatásra sem számíthatnak. A pótlék különben a túlmunka mértékétől függően sávosan nőtt, és elérhette az alapbér száz százalékát is, ezért az emberek elég sokat veszítenek.

Az új szabályozás egyébként más területeken is több ezer embert érinthet. Mindazokat, akiknek nincs folyamatosan dolga, hanem várnak a munkára. E körbe tartozhatnak többek között a biztonsági őrök, illetve azok a karbantartók vagy informatikusok, akiknek csak akkor van feladata, ha valami elromlik. A változás persze csak akkor vonatkozik rájuk, ha folyamatosan – vasárnap is – működő cégnél dolgoznak.

A költségvetést megalapozó salátatörvénybe más apróságot is eldugtak. Eddig ötvenszázalékos bérpótlék járt többek között a három műszakban, a készenléti munkakörökben, illetve a kiskereskedelemben foglalkoztatottaknak, ha őket az eredeti munkaidő-beosztásuktól eltérően vasárnapra osztották be. Vagyis: rendkívüli munka elrendelésekor legalább fizettek neki valamennyit. Mostantól viszont nem jár ilyen pótlék.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.