galéria megtekintése

Kiderült, ki volt valójában Matula bácsi

24 komment


Hargitai Miklós

A Regénytár.hu – a József Attila-díjas Majoros Sándor irodalomfejlesztő projektje – tavaly kiírt egy pályázatot a Tüskevár című Fekete István-regényből ismert Matula bácsi ismeretlen fiatalkorának megírására. Irodalmi pályázatról lévén szó, alapvetően fikciós műveket vártak, az egyik pályamunka azonban – amely végül a leghitelesebb történet nívódíját kapta – a Matula-életrajz hiányzó mozaikjait is összegyűjtötte.

A szerző, Füstös Gábor sem az irodalomban, sem Népszabadság-cikkek alanyaként nem számít újoncnak. Horgászati szak- és szépíróként tíznél több kötet és sok száz cikk, írás van mögötte, lapunkban pedig elsősorban szakértői minőségben szerepelt: korábban a tiszai ciánszennyezés következményeit kezelő kormánybiztos első számú segítője volt, később pedig – a balatoni halászat megszűnéséig – a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t vezette.

Azt mondja, a pályaválasztásában meghatározó szerepe volt a sokszor végigolvasott Tüskevárnak, és mivel a szakmai pályafutása nagyobbik részét a Tisza-tavon töltötte, sokszor megkísértette a gondolat, hogy a vadregényes vízi világ ideális helyszín lenne az 1957-ben megírt, 1966-ban filmre vitt Tüskevár újraforgatásához. A filmes projekt végül nem valósult meg (időközben a regény is hátrébb került az iskolai olvasmányok toplistáján), a pályázat viszont újra a témára irányította a figyelmét, munka közben pedig még az is fölmerült benne, hogy egyszer talán érdemes lenne végiggondolni valamilyen műfajban, mi történhetett időközben Tutajossal, az ország egyik legismertebb regényfőhősével.

Jelen történetünk tárgya azonban nem Tutajos, hanem az idős mester, azaz Matula, akinél az akkor még diákkorú regényszereplő azt az irodalmi jelentőségű nyarat töltötte. Füstös szerint Matuláról nyilvánvalóan Fekete István tudhatta a legtöbbet, ő maga pedig igyekezett tiszta forrásból dolgozni: minden olyan utalást összegyűjtött az író életművéből, amely direktben vagy áttételesen hozzájárulhat egy hihető és pontos Matula-kép megrajzolásához.

 

Közben egy kicsit a példakép Fekete Istvánhoz is közelebb került (annyiban mindenképp, hogy anno a gazdatisztként indult író pályamódosításában is szerepet játszott a politika – az 1970-ben elhunyt Fekete Istvánnal csúnyán elbánt a kommunista rendszer, számára az írás az 1945 utáni években elsősorban menedéket jelentett, és csak jóval később, az 56-os forradalom leverését követő lassú enyhülés után vált minden idők egyik legolvasottabb magyar szerzőjévé).

Akik behatóan ismerik Fekete István munkásságát, azok Matuláról is sokat tudhatnak, ám a sokfelé elrejtett ismeretmorzsákat Füstös Gábor előtt még senkinek sem jutott eszébe összegereblyézni. A Regénytár pályázatára beadott pályamű-novellát megalapozó forráskutatás egy hús-vér ember képét körvonalazza, aki akár valós személy is lehetett, valaki Fekete István gyermekkorából – egyes visszaemlékezések szerint talán Futó Márton kis-balatoni vadőr.

Bánhidi László – Matula bácsi a Tüskevár című ifjúsági televíziós sorozatban
Forrás: Wikipedia

Ahhoz mindenesetre túl sok a konkrét információ, hogy teljesen a képzelet szüleményének tekintsük. Nem járt iskolába, nem tudott olvasni, valóban a lápon élt, mezőőrféle ember volt, akinek a feladatkörébe tartozott a rá bízott terület és a vadállomány őrzése, de azért olykor saját részre is eltett egy-egy állatprémet vagy vadkacsát. Márton nevű fia az első világháborúban esett el, a lányát Mariskának, az unokáját Ferkónak hívták, a lány hadiözvegy volt, vagyis a férje szintén odalett a harcok során. A számolatlanul jött háborús veszteség nagyrészt megmagyarázza, hogy miért lett Matulából befelé forduló, visszahúzódó ember, és azt is, hogy miért vonzódott a berekhez: a Kis-Balaton lápvilága sosem volt harci terület, mindvégig a béke szigete maradt, bármi történt is közben az országban.

Az összegyűjtött tények – néhol időben egy kissé eltolva – mind beépültek Füstös Gábor díjnyertes novellájába, amely így egyfajta továbbgondolt Matula-életrajznak is tekinthető. Ami pedig a hihetőséget illeti, azt aligha lehet megítélni a mű végigolvasása nélkül, de gyors véleményt talán az alábbi, a szerző engedélyével közölt részlet alapján is alkothatunk róla.

„A bika vélhetően a bőgési időszak miatt tévedt erre a vidékre, Matula azt mondta, hogy régen, a somogyi területen látott hasonlót, de akkorát ott sem. Először csak a nyomát találta meg, két napig járt utána, amikor már látta is. A bika mozgásából és viselkedéséből azt is tudta, hogy területet foglalt a bőgésre, tehát marad egy időre. Ekkor sürgönyözött a grófnak, aki előzőleg a lelkére kötötte, hogy ha kapitális vadat – ősz lévén, elsősorban szarvast – lát, akkor küldjön neki egy sürgönyt, még a szöveget is előre leírta egy papírra.

A gróf azt mondta, háború lesz, mégpedig egy nagyon rossz háború, amiben nem akar részt venni. Viszont rövidesen megkezdődnek a sorozások, és csak az úszhatja meg, akit a katonaorvosok alkalmatlannak minősítenek.

A tiszt, aki a bikát meglőtte, a Magyar Királyi Honvédség egyik katonaorvosa volt, akit nem sokkal később kineveztek a sorozási vizsgálatok orvos-parancsnokává. Ez a trófea lett a gróf felmentése a hadkötelezettség alól. Még az is szerencsésen alakult, hogy a bika nem rogyott tűzben, hanem elugrott a rálövés helyéről. A gróf és a tiszt le is mondtak róla, Matula azonban jól látta a becsapódás helyét, és erősködött, hogy menjenek utána, mert rövidesen el fog feküdni. Így is lett, megtalálták a sebzett bikát, és az újra menekülni próbáló állatot a gróf – aki kiváló lövő volt – terítette le végleg. Ha nem indulnak utána azon nyomban, a sebzett bika bevette volna magát a mocsárba, és ott pusztul el, a gyönyörű trófea pedig az enyészeté lett volna. Így viszont meglett, és a vadászati szabályok szerint az első sebet ejtő vadász zsákmánya. Ebből adódóan viszont nemcsak a gróf, hanem Matula is kapott egy papírt a katonai alkalmatlanságról.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.