Elméletben minimum 13 500 támogató aláírás kellett az országos lista állításához, vagyis ahhoz, hogy egy párt 27 körzetben indítson jelöltet. Az időszűke és az ellenőrzések miatt azonban senki nem hajtott a minimumra: a legkevesebb jelöltet indító Munkáspárt és Zöldek is 33 egyéni körzetben képviseltették magukat, egyébként meglehetősen sikertelenül.
|
Az SMS Párt kampányakciója játék pénzekkel
M. Schmidt János / Népszabadság |
A „maradék” 12 kispárt ennél sokkal több helyen indított jelöltet, ami minimum 17 ezer támogató aláírást feltételez, de a Schmuck Andor vezette Szociáldemokraták, és az MDF utódjaként induló Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) több mint 40 ezer aláírást igazolt a jelöltek száma alapján.
Ezek a szervezetek azonban végül annyi szavazatot se gyűjtöttek, mint aláírást. A Szociáldemokraták 14 ezer voksot tudhattak magukénak, a JESZ kevesebb mint tízezret kapott, a Szili Katalin vezette Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) ennél valamivel többet.
A 14 kispártból mindössze öt olyan volt, amely a jelöltállítási minimumot hozni tudta: a Munkáspárt és a Zöldek esetében a voksok száma meghaladhatta az aláírásokét. Legalább az indulási minimumot (vagyis 13 500 szavazatnál többet) szedett össze a Szociáldemokraták mellett a Kásler Árpád devizahitelezés- és bankellenes politikus Haza Nem Eladó Mozgalom pártja, és a Seres Mária Szövetségesei. Rajtuk kívül még az Együtt 2014 volt a határérték felett, de nem sokkal. A többiek sehol: a legkevesebb szavazatot a választásokig ismeretlen Új Dimenzó Párt kapta. Így a szervezet minden támogatója 98 ezer forintba került az államnak – a Fidesz–KDNP egy listás szavazatára 280 forint állami támogatás jutott.
A bizniszpártok azonban többe senkinek sem kerülnek majd: a támogatási küszöb a voksok egy százaléka volna, ezt senki meg nem közelítette. A kispártok összesen nem kaptak annyi szavazatot, hogy bekerülhettek volna a parlamentbe – a 14 pártra összesen 176 ezren voksoltak.
Persze ezt nem lehetett tudni előre – a mostani az első olyan választás, amikor egyetlen kispárt sem éri el a biztosabb jövőt érő támogatási küszöböt. Azt 1990-ben és 1994-ben a Munkáspárt simán hozta, 2002-ben a Centrum Párt csatlakozott hozzá parlamenten kívül rekedt, de állami apanázst szerző szervezetként. Aztán 2006-ban a Munkáspárt már elveszítette a támogatáshoz szükséges arányt, viszont a MIÉP–Jobbik ért el 2,2 százalékos eredményt, majd négy évvel ezelőtt még az MDF tudott megfelelő támogatottságot szerezni. Most viszont senki sem rúgott a labdába.
Makay Zsolt, az egykori kormánypárt, az MDF utódszervezete, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) elnöke és listavezetője szerint a tanulság az, hogy a kispártoknak médiatámogatás nélkül nincs esélyük. Az új márkanév (MDF helyett JESZ) bevezetése ennélfogva nehézségekbe ütközött – emelte ki, azt is hangsúlyozva: mindenképpen folytatni kívánják a megkezdett munkát. Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetője is a média ellenszeléről beszélt videoközleményében (a hangfelvétel mellett egy fényképe látszik végig), hangsúlyozva: a hatodik legjobb eredménnyel zártak, több mint húszezer szavazatot kaptak.
