Mindamellett azt kérte, nézzük meg, miből áll össze az óracsere irreálisnak tűnő költsége. Osztoztunk a férfi kíváncsiságában, hisz az interneten kínált villanyórák ára 6–15 ezer forint között mozog, s ha hozzáadjuk a hitelesítés és beszerelés költségét,
az összeg legfeljebb 30 ezer forintra nő.
Megkerestük az ügyben E.ON-t. A cég – mivel olvasónk kérte, hogy ne említsük a nevét – általánosságban közölte az óracsere költségét. A válaszból egyértelmű, hogy a 93 ezer forint java nem a munka anyag- és bérköltségéből adódik, hanem a bírságból. Utóbbit a cég üzletszabályzata alapján róják ki, amit a fogyasztó elfogad, amikor szerződést köt.
|
A mérőóra rongálódását ajánlatos bejelenteni
Kovács Bence / Archív |
A válaszból az is kiderül, hogy a pécsi férfi akkor úszta volna meg a bírságot, ha azonnal jelenti az üveg törését, és feljelentést tesz a rendőrségen. Az E.ON írásos válasza hangsúlyozza, hogy a mérő sértetlenségéről a fogyasztónak kell gondoskodnia.
A cég szóvivője nem vitatta, hogy ez sokszor csaknem megvalósíthatatlan, hisz például egy társasházi villanyórához bárki hozzáférhet. Ám a szolgáltató még annyira se tud vigyázni a mérőkre, mint a fogyasztók.
A megbírságolt pécsi férfi biztos abban, hogy valaki szándékosan okozott kárt neki: előbb megrongálta az óráját, majd szólt a szolgáltatónak, jöjjenek ki a címre, mert törött mérőt látott.
Azért gondolja, hogy így történt, mert az órák leolvasása jövő májusban esedékes, s a szolgáltató nem szokott ok nélkül ellenőrt küldeni. A férfi megtanulta, hogy egyből jelezze, ha megrongálják a villanyóráját. És nézze meg naponta.
Megkérdeztük az E.ON-nál azt is, milyen gyakran van szükség megrongált mérők cseréjére. Megtudtuk, hogy
évente 11-12 ezer alkalommal.
Az esetek túlnyomó többségében azért rongálták meg a mérőt, mert lopták az áramot. A mérőcserék négy százalékánál a cég állta a munka költségét, mert a fogyasztó időben jelezte a rongálást, és nem merült fel az áramlopás gyanúja.
