galéria megtekintése

Feltalálta a kormány a falusi romkocsmát

1 komment

Czene Gábor

Az ötvenhatos évfordulón a kormány szélesre tárta a kaput: a romkocsmák számára kiírt pályázaton eddig egyetlen falusi kisvendéglő kapott támogatást.

„A romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni” – Orbán Viktor kijelentése évekkel ezelőtt hangzott el. A kormány ma már a „fiatal nemzedékek megszólítása szempontjából kiemelt vendéglátóegységekként” tekint a romkocsmákra. Ez a megfogalmazás szerepel az 1956-os emlékév egyik pályázatában, amely kifejezetten romkocsmai programok, dekorációk támogatására szolgál.

Kisvendéglő Szentpéterfán. Mikrotörténelem
Forrás: Facebook

A kormány összesen 13,5 milliárd forintot szán az emlékév eseményeire. Más ötvenhatos pályázatokkal akár tízmilliókat is lehet kasszírozni, sőt Koltay Gábor produkciója, amit a Hősök terén mutatnak be, százmilliót kapott, a Sziget Kft. 300 milliót. Romkocsmákra ennél jóval kevesebb jut, az elnyerhető összeg felső határa ötmillió forint.

 

A pénzek elosztásáról ­döntő 1956-os Emlékbizottság elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társelnöke pedig Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az emlékév kormánybiztosa. A fővédnök Kövér László házelnök, védnök Wittner Mária.

Az emlékbizottság honlapján sorjáznak azok a nyertes pályázók, amelyek már támogatási szerződéssel rendelkeznek. A romkocsma kategóriában viszont csak egy ilyen van. A sikeres pályázat rövid leírása így szól: „Tedd magad szabaddá – emlékfaültetés és ’56-os megemlékezések támogatása a szentpéterfai romkocsmában”. A megítélt összeg: egymillió forint.

Pályázatok Angyal Istvántól Sinkovits Imréig

A szakmai előkészítést a bírálóbizottság végzi. Információnk szerint minden pályázat a bírálóbizottság két tagjához kerül, akik egymástól függetlenül alakítják ki véleményüket. A támogatás megítéléséről vagy elutasításáról aztán az emlékbizottság mondja ki a döntő szót.

A novemberben alakult 1956-os Emlékbizottság hat pályázatot hirdetett meg. A romkocsmapályázaton kívül országos és országhatáron átnyúló programok megvalósítására kiírta az Angyal István-; tudományos, ismeretterjesztő és irodalmi alkotások létrehozására a Mansfeld Péter-; emlékhelyek állítására a Büszkeségpont; filmes művekre a Zsigmond Vilmos-; kulturális és tudományos programokra a Sinkovits Imre-pályázatot.

Arra, hogy pontosan mi is az a romkocsma, nehéz lenne egzakt definíciót találni. Az e-nyelv.hu meghatározása szerint például az ilyen helyek berendezése eklektikus, szándékoltan hanyag, romos. A kezdetben csupán egy rétegkultúrának, underground szerveződéseknek helyet adó budapesti (eredetileg a hajdani gettó területén lebontásra ítélt gangos házakban, vagy tűzfalakkal körbevett foghíjtelkeken létrejött) kocsmáknak valóságos kultusza alakult ki. Magukat romkocsmának nevező létesítmények megjelentek nagy vidéki városokban is. Szentpéterfa azonban nem nagyváros, hanem egy jórészt horvát nemzetiségűek lakta, nem egészen ezerlelkes falu Vas megyében. A pályázaton nyertes kisvendéglőnek is horvát neve van: Nazdravlje Kisvendéglő. (Magyarul: Egészségedre!)

Úgy éreztük, megfelelünk a feltételeknek – indokolta Wágner Csaba, a parasztházból kialakított szentpéterfai kisvendéglő egyik tulajdonosa, miért indultak az ötvenhatos pályázaton. 1956-ban a horvát falu lakosainak több mint fele elhagyta az országot, sokan közülük Amerikába emigráltak. Az étterem falain olyan fotók is láthatók, amelyek a helybéliekről készültek a kivándorlás előtt.

Ami a pályázati feltételeket illeti, elég sok formai követelménynek kell eleget tenni, de a romkocsma mibenlétéről nem kapunk eligazítást. A kiírásban mindössze annyi olvasható: a bírálóbizottság „megállapítja, hogy a vendéglátóegység valóban úgynevezett romkocsmának minősül”. Romkocsma tehát az, amit az ötvenhatos bizottságban annak tartanak.

Minden pénz korrumpál

Nem kis kavarodást okozott a romkocsmák körében az ötvenhatos pályázat. Év elején, a kiírás megjelenése után feltett körkérdésünkre akadtak, akik hajlottak rá, hogy elindulnak a pályázaton, a többség gondolkodási időt kért, vagy elutasította a lehetőséget.

A Tűzoltó utcai Élesztő úgy rea­gált: sohasem pályázik semmire, mert tulajdonosai úgy gondolják, hogy minden pályázati pénz elfogadása korrumpál ideológiailag, szakmailag és emberileg. A közpénzből osztogatott támogatások minden esetben idomítják a pályázaton indulók céljait a pályázatkiíró céljai­hoz. „Mi enélkül is pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, és nem szeretnénk, hogy a többi adófizető finanszírozza a kísérletezéseinket, jobb szeretjük a kockázatokat és a következményeket is magunk vállalni. (...) Ennyit általánosságban, a konkrét kiírást nem minősítjük” – közölték.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.