galéria megtekintése

Benyomul a Fidesz a romkocsmákba

6 komment


Czene Gábor

Most már fontosak a kormánynak a „félhomályban merengő, állástalan diplomások”.


A kormánynak sikerült meglepnie az úgynevezett romkocsmákat, amelyek akár ötmilliót is nyerhetnek az 1956-os forradalom évfordulójára kiírt pályázaton. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletből nem hámozható ki pontosan, hogy a Fidesz mire és mennyi pénzt szeretne elkölteni, de annyi kiderül: tekintélyes summát, összesen 13,5 milliárd forintot szán a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév programjaira.

A kormány által gründolt 1956-os Emlékbizottság a minap több pályázatot is közzétett, ezekből az egyik kifejezetten romkocsmáknak szól. A neve is ez: „Romkocsma” pályázat. A felső határ ötmillió forint. A vissza nem térítendő, előfinanszírozott támogatás fejében dekorációval, hirdetésekkel, grafikai elemekkel vagy kulturális rendezvényekkel kell megemlékezni 1956-ról. Ugyanígy támogatandó az is, ha a személyzet ruházata, illetve az étlap és a „menüképzés” emlékeztet a forradalomra.

A turisztikai vonzerővé fejlődött romkocsmák eredetileg lebontásra ítélt pesti gangos bérházakban, beépítésre váró foghíjtelkeken jöttek létre a hajdani gettó területén, az újabban bulinegyednek is nevezett belső városrészben. A berendezést kiselejtezett székek, padok, asztalok alkotják.

 

Az első fecskék megjelenésekor egyértelmű volt, hogy melyik hely számít romkocsmának (még akkor is, ha maga az elnevezés későbbi keletű). Ahogyan terjedt az új divat, úgy hígult a mezőny, és lett egyre zavarosabb a kép. Ma már a földrajzi elhelyezkedés sem mérvadó: annyira nem, hogy vidéki városokban is létesültek magukat romkocsmaként meghatározó vendéglátóipari egységek.

Annyi azért közös jellemzőként elmondható, hogy általában multikulturális, baloldali-liberális szellemiségű szórakozóhelyekről van szó, amelyek közönségét dús fantáziával sem lehet a Fidesz eltökélt támogatói közé sorolni. Orbán Viktor pár éve leplezetlen lenézéssel beszélt a romkocsmák népéről. Az akkor még LMP-s Jávor Benedeknek a miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy

„a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni”.

A romkocsmáknak címzett ötvenhatos pályázat azt mutatja, hogy változott a kormány hozzáállása: a Fidesz szeretne benyomulni az eddig ellenséges terepként kezelt félhomályos világba is. A pályázaton romkocsmát üzemeltető gazdasági vagy civil szervezetek indulhatnak, csak éppen annak eldöntéséhez, hogy a romkocsma fogalma milyen tartalmat takar, a kiírás nem ad semmiféle támpontot. Megnéztük a Romkocsmák.hu honlapot, de nem lettünk sokkal okosabbak. Az ott található felsorolás elég hiányosnak tűnik, másrészt olyan helyeket is szerepeltet, amelyeket eszünk ágába se lenne romkocsmának minősíteni.

Jobb híján mégis ezt a listát vettük alapul. Egész pontosan tizenhat romkocsmaként feltüntetett létesítményt kerestünk meg e-mailen és/vagy telefonon, kérdésünkre a megkérdezettek csaknem kétharmada reagált. Bár a Hvg.hu a múlt héten beszámolt a pályázatról, egyedül a Kazinczy utcai Ellátó Kertben mondták azt, hogy már találkoztak a hírrel.

„Mit veszthetnénk?” – időnk sem volt kitérni a részletekre, a pályázat szó hallatán két helyen rögtön közölték, hogy indulnak. A Blaha Lujza téren lévő Corvintető viszont azt üzente, hogy nem indul, „mivel a klub nem tartozik a romkocsma kategóriába”. Klasszikus értelemben a Városligetnél lévő Dürer Kert sem sorolható oda, de még mindig sokkal inkább, mint a közelében lévő Nyereg nevű hely, amely pedig szintén felkerült a Romkocsmák.hu-ra.

Nem kér a pályázatokból az Élesztő

A Tűzoltó utcai Élesztő cikkünk megjelenése után küldte el válaszát:

„Az Élesztő sohasem pályázik semmire, mert a vállalkozás tulajdonosai úgy gondolják, hogy minden pályázati pénz elfogadása korrumpál ideológiailag, szakmailag és emberileg. A közpénzből osztogatott pályázatok minden esetben idomítják a pályázaton indulók céljait a pályázatkiíró céljaihoz. Mi enélkül is pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, és nem szeretnénk, hogy a többi adófizető finanszírozza a kísérletezéseinket, jobb szeretjük a kockázatokat és a következményeket is magunk vállalni. Azt sem akarjuk, hogy a teljesítményünket általunk nem ismert kompetenciájú személyek mérjék meg, egy pályázaton való elindulással pedig elfogadnánk, hogy a kiírók minősítsenek és rangsoroljanak minket egy ismeretlen szempontrendszer alapján. Ennyit általánosságban, a konkrét kiírást nem minősítjük.”

A Nyereg ebben a témában nem akart nyilatkozni. A Dürer Kert elméletileg nyitva hagyta a pályázás lehetőségét, képviselőjük ugyanakkor megjegyezte: „eddig nem volt szó arról, hogy az ötvenhatos arculatot megjeleníteni terveznénk a területünkön”. A Nagymező utcai Instant „valószínűleg indul”, az Akácfa utcai Mazel Tov biztosan nem: megvitatták a kérdést, és úgy döntöttek, hogy köszönik a lehetőséget, de nem kívánnak részt venni a kezdeményezésben.

Többen kitérő választ adtak. Az ugyancsak Akácfa utcai Fogasház vagy például a Ferenczy István utcában lévő Csendes Létterem úgy érzi, időre van szükség ahhoz, hogy áttanulmányozzák a pályázati feltételeket.

Balog és Schmidt majd elintézi

Az 1956-os Emlékbizottság tavaly novemberben alakult. A bizottság elnöke Balog Zoltán miniszter, társelnöke a terrorházás Schmidt Mária, aki az ötvenhatos emlékév kormánybiztosa is egy személyben. Ellenzéki politikus nincs a testületben. A „Romkocsma” pályázaton kívül a bizottság tudományos, ismeretterjesztő és irodalmi alkotások létrehozására kiírta a „Mansfeld Péter” pályázatot, emlékhelyek állítására a „Büszkeségpont” pályázatot, filmes művekre a „Zsigmond Vilmos” pályázatot, kulturális és tudományos programokra a „Sinkovits Imre” pályázatot.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető