Az első fecskék megjelenésekor egyértelmű volt, hogy melyik hely számít romkocsmának (még akkor is, ha maga az elnevezés későbbi keletű). Ahogyan terjedt az új divat, úgy hígult a mezőny, és lett egyre zavarosabb a kép. Ma már a földrajzi elhelyezkedés sem mérvadó: annyira nem, hogy vidéki városokban is létesültek magukat romkocsmaként meghatározó vendéglátóipari egységek.
Annyi azért közös jellemzőként elmondható, hogy általában multikulturális, baloldali-liberális szellemiségű szórakozóhelyekről van szó, amelyek közönségét dús fantáziával sem lehet a Fidesz eltökélt támogatói közé sorolni. Orbán Viktor pár éve leplezetlen lenézéssel beszélt a romkocsmák népéről. Az akkor még LMP-s Jávor Benedeknek a miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy
„a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni”.
A romkocsmáknak címzett ötvenhatos pályázat azt mutatja, hogy változott a kormány hozzáállása: a Fidesz szeretne benyomulni az eddig ellenséges terepként kezelt félhomályos világba is. A pályázaton romkocsmát üzemeltető gazdasági vagy civil szervezetek indulhatnak, csak éppen annak eldöntéséhez, hogy a romkocsma fogalma milyen tartalmat takar, a kiírás nem ad semmiféle támpontot. Megnéztük a Romkocsmák.hu honlapot, de nem lettünk sokkal okosabbak. Az ott található felsorolás elég hiányosnak tűnik, másrészt olyan helyeket is szerepeltet, amelyeket eszünk ágába se lenne romkocsmának minősíteni.
Jobb híján mégis ezt a listát vettük alapul. Egész pontosan tizenhat romkocsmaként feltüntetett létesítményt kerestünk meg e-mailen és/vagy telefonon, kérdésünkre a megkérdezettek csaknem kétharmada reagált. Bár a Hvg.hu a múlt héten beszámolt a pályázatról, egyedül a Kazinczy utcai Ellátó Kertben mondták azt, hogy már találkoztak a hírrel.
„Mit veszthetnénk?” – időnk sem volt kitérni a részletekre, a pályázat szó hallatán két helyen rögtön közölték, hogy indulnak. A Blaha Lujza téren lévő Corvintető viszont azt üzente, hogy nem indul, „mivel a klub nem tartozik a romkocsma kategóriába”. Klasszikus értelemben a Városligetnél lévő Dürer Kert sem sorolható oda, de még mindig sokkal inkább, mint a közelében lévő Nyereg nevű hely, amely pedig szintén felkerült a Romkocsmák.hu-ra.
Nem kér a pályázatokból az Élesztő
A Tűzoltó utcai Élesztő cikkünk megjelenése után küldte el válaszát:
„Az Élesztő sohasem pályázik semmire, mert a vállalkozás tulajdonosai úgy gondolják, hogy minden pályázati pénz elfogadása korrumpál ideológiailag, szakmailag és emberileg. A közpénzből osztogatott pályázatok minden esetben idomítják a pályázaton indulók céljait a pályázatkiíró céljaihoz. Mi enélkül is pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, és nem szeretnénk, hogy a többi adófizető finanszírozza a kísérletezéseinket, jobb szeretjük a kockázatokat és a következményeket is magunk vállalni. Azt sem akarjuk, hogy a teljesítményünket általunk nem ismert kompetenciájú személyek mérjék meg, egy pályázaton való elindulással pedig elfogadnánk, hogy a kiírók minősítsenek és rangsoroljanak minket egy ismeretlen szempontrendszer alapján. Ennyit általánosságban, a konkrét kiírást nem minősítjük.”
A Nyereg ebben a témában nem akart nyilatkozni. A Dürer Kert elméletileg nyitva hagyta a pályázás lehetőségét, képviselőjük ugyanakkor megjegyezte: „eddig nem volt szó arról, hogy az ötvenhatos arculatot megjeleníteni terveznénk a területünkön”. A Nagymező utcai Instant „valószínűleg indul”, az Akácfa utcai Mazel Tov biztosan nem: megvitatták a kérdést, és úgy döntöttek, hogy köszönik a lehetőséget, de nem kívánnak részt venni a kezdeményezésben.
Többen kitérő választ adtak. Az ugyancsak Akácfa utcai Fogasház vagy például a Ferenczy István utcában lévő Csendes Létterem úgy érzi, időre van szükség ahhoz, hogy áttanulmányozzák a pályázati feltételeket.
Balog és Schmidt majd elintézi
Az 1956-os Emlékbizottság tavaly novemberben alakult. A bizottság elnöke Balog Zoltán miniszter, társelnöke a terrorházás Schmidt Mária, aki az ötvenhatos emlékév kormánybiztosa is egy személyben. Ellenzéki politikus nincs a testületben. A „Romkocsma” pályázaton kívül a bizottság tudományos, ismeretterjesztő és irodalmi alkotások létrehozására kiírta a „Mansfeld Péter” pályázatot, emlékhelyek állítására a „Büszkeségpont” pályázatot, filmes művekre a „Zsigmond Vilmos” pályázatot, kulturális és tudományos programokra a „Sinkovits Imre” pályázatot.
