Bár a bűnözés növekedésének mértéke meg sem közelítette a rendszerváltozás idején tapasztaltat, amikor kétévente csaknem megduplázódott az ismertté vált bűnesetek száma, az tény: a sok lopás, rablás, zsarolás és uzsora-bűncselekmény, a lakosság által is tapasztalt rendőrhiány, valamint a romákat riogató Magyar Gárdával és más szabadcsapatokkal szemben fellépni képtelen rendőrség összességében félelmeket keltett az emberekben. „Ez itt nem Latin-Amerika, ahol a közbiztonság a gazdagok kiváltsága” – szögezte le a kormányzásra készülve Orbán Viktor, aki 2010-ben kétségtelenül jókora közbiztonsági deficittel vette át az országot.
A törvényben biztosítotthoz képest 3500 rendőrrel kevesebb szolgált, és több korosztálynyi „tapasztalat” eltűnt a rendőrségről a korkedvezményes nyugdíjazások következtében. Azzal Orbán is tisztában volt, hogy a rendőrség súlyos nehézségekkel küszködik, talán ezért is mondta 2010 tavaszán, hogy „egy nap alatt nem tudunk háromezer új rendőrt felvenni és szolgálatba léptetni…”. Ennek ellenére a kétharmados győzelem másnapján megkezdődött a „rendteremtés”.
A Készenléti Rendőrségre visszakeresztelt Rendészeti Biztonsági Szolgálat karhatalmi csapaterőinek egy részét Borsodba, Hajdú-Biharba és Szabolcsba vezényelték. Kétségtelen, hogy ott, ahol korábban évekre visszamenően csak akkor láttak rendőrt az emberek, ha kihívták, javult az emberek biztonságérzete. A helyi erős emberek visszafogták magukat, az utazó bűnözők elkerülték az ilyen környékeket. Korinek László kriminológus szerint a „megnyugtató rendészet” jó, de csak akkor, ha nem egyedüli megoldás annak demonstrálására, hogy „ez a kormány” komolyan gondolja: „Bűn nem maradhat büntetlenül.”
A készenléti rendőrség egységeit időről időre átcsoportosították, ezt nevezték a rendőri vezetők „gördülő akciósorozatnak”, hogy „mindig ott legyenek, ahol szükség lehet rájuk”. A készenléti rendőrök távozása után aztán lassan mindenütt visszatért az élet a rendes kerékvágásba. Az állandó rendőri jelenlét hiányában a termény és a jószág újra a fosztogatók szabad prédájává váltak, az uzsorások ismét a posta előtt szedték a sápot a legszegényebbektől. Az Orbán-kormány bűnüldözési filozófiaváltása nemcsak a bűnözőkre sújtott le. Az első intézkedések egyikeként egyetlen tollvonással eltörölték az úgynevezett szolgálati nyugdíj rendszerét az ahhoz kapcsolódó kedvezményekkel együtt.
Azt remélték, a fiatal nyugdíjas rendőrök visszatérnek a szolgálatba, ha nem is ugyanoda, ahol addig szolgáltak, de a testülethez. A rendőrök az addig érvényes jogszabályok alapján 25 év szolgálati idő után nyugdíjba mehettek, ha egészségi állapotuk nem tette lehetővé, hogy tovább szolgáljanak. Tehát ha valaki 18 évesen belépett a rendőrséghez, 43 évesen már akár nyugdíjas is lehetett. Bizonyos veszélyes (egészségromboló) beosztásokban azonban egy év kettőnek vagy akár háromnak számított, így elvileg akár 27 évesen is nyugdíjazhattak egy rendőrt. Elvileg. Az elmúlt húsz évben a folytonos átszervezések idején vagy éppen a testületre és főleg a parancsnokokra is árnyékot vető „ügyekben”, amelyeket soha senki nem derített fel, fegyelmi vagy büntetőeljárás helyett igen gyakran szolgálati nyugdíjba küldték a gyanúba keveredett kollégát.
Mindenki jól járt. A rendőr ellen nem indult eljárás, a rendőrség pedig szőnyeg alá söpörhette a nyugdíjazott kolléga viselt dolgait. A többség azonban az orvosi dokumentáció szerint valóban egészségi okok miatt vonult szolgálati nyugdíjba. Legalábbis eddig nem indultak büntetőeljárások az elmúlt két évtizedben azok ellen a rendőr- és katona orvosok ellen, akik tömegesen minősítettek egészségi okból szolgálati nyugdíjra jogosultnak rendőröket, így abból kell kiindulni: azok a nyugdíjazások jogszerűek voltak. Az, hogy a rendszer visszaélésekre adhat okot, mindenki tudta – már évtizedek óta. Orbánék egy csapásra véget vetettek ennek: válogatás nélkül szolgálati járadékossá minősítették át a „fiatal nyugdíjasokat”.
A drákói intézkedések dacára az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, volt szolgálati nyugdíjasoknak csak a töredéke került a „szenior állományba”. Ezzel szinte egy időben tömeges személycseréket hajtottak végre az ORFK-n, a megyei rendőr-főkapitányságokon és alsóbb szinteken is. Pintér Sándor belügyminiszter egy interjúban visszautasította, hogy ez tisztogatás lett volna. Az elmúlt négy évben a kormánytöbbség átírta a büntető törvénykönyvet, amely egyes szakértők és ellenzéki szakpolitikusok szerint Európa legszigorúbb büntetőkódexe lett. Bevezették a három csapás törvényt, és 2012. január elsejei hatályba lépése óta legalább 250-300 esetben alkalmazták azokkal szemben, akik legalább háromszor követtek el személy elleni erőszakos bűncselekményt.
Esetükben a törvény erejénél fogva a felső határ duplájára emelkedik a tettükért kiszabható maximális büntetés. (A törvény az ombudsman és jogvédő szerveztek szerint alaptörvényt sért, a kormány azonban ragaszkodik hozzá.) Négy év alatt 4200 új rendőrt állítottak csatasorba, így ma már – az időközbeni elvándorlásokat is figyelembe véve – 3573-mal szolgálnak többen, mint a kormányváltás előtt. Átadtak 15 új őrsöt és 73 körzeti megbízotti állomást. Javult a reagálóképesség, az előző kormány utolsó teljes évéhez képest 2013-ban a tettenérések száma 30 919-ről 37 142-re nőtt, az előállításoké 98 ezerről 127 ezerre. Pintér Sándor elégedetten jelentette a tárca négy évét értékelő állománygyűlésen a miniszterelnöknek, hogy „az országban rend van”, minden településen biztosított az állandó rendőri jelenlét, a bűncselekmények száma csökkent.
A statisztikát most hagyjuk is, bár Pintér azt mondta lapunknak, hogy ő hisz az abban foglaltaknak. 2010-ben még 428 ezer, 2013-ban 358 ezer bűncselekményt regisztráltak. Mondjuk, 2009-ben 375 ezret, de ez sem számít. Az elmúlt négy év jogszabályváltozásai miatt a statisztikai kép amúgy is nehezebben értelmezhető, mint korábban. Nem véletlen, hogy a közbiztonság javulását bizonyítandó a tárca sem arra, hanem – a rendszerváltozás óta először – a közvélemény-kutatásokra és különböző felmérésekre hivatkozva állította: a nép elégedett a helyzet alakulásával.
z országos rendőrfőkapitány a rendőrség lapjának, a Zsaru Magazinnak mondta el, hogy 2457 önkormányzatot, 1321 általános és középiskola vezetőit, 730 szülői egyesületet és munkaközösséget kérdeztek meg, s 81,7 százalékuk elégedett vagy nagyon elégedett volt a közbiztonsággal, 18,1 százalék közepesen elégedett volt, vagy még elfogadhatónak tartotta. Mindössze a megkérdezettek 0,2 százalékának voltak kifogásai. Mindennek ellentmondani látszik, hogy még a kormányhoz közel álló hírtévé is rendszeresen közölt otthonukban rettegő idősekről szóló riportokat. Nem mellesleg a polgárőrség minapi országos értekezletén Pintér Sándor is az idősek védelmének javítását nevezte a következő ciklus legfontosabb feladatának.
A hangzatos győzelmi jelentések dacára koránt sincs rend. Legalábbis az emberek szerint még nincs. Pécsen a 25 éves rendőrségi pszichológus, Bándy Kata meggyilkolása, majd a polgármester lányát ért támadás után a rendőrség illetékesei megkísérelték ugyan elmagyarázni a helyieknek, hogy rosszul látják a helyzetet, semmi okuk tüntetni a jobb közbiztonságért, a városban csökken a bűnözés, az állampolgárok csak tüntettek. Nemrég a pécsi közbiztonság javítását célzó ötpontos javaslatcsomag megvalósítását javasolta az önkormányzatnak és a rendőrségnek a Fidesz helyi elnöksége – ezt a párt pécsi elnöke és szóvivője, Hoppál Péter jelentette be. Egyes borsodi településeken is tüntettek a jobb közbiztonságért és az állandó rendőri jelenlétért. E települések polgárai valószínűleg nem tudják: már mindenütt van rendőr, vagy a 0,2 százalék elégedetlen közé tartoznak. Na de a pécsiek is?
Persze azt Orbán sem hitte el, hogy már mindenütt van rendőr, de megígérte, hogy hamarosan lesz.
Átvert állomány
A 2010-es választások előtt a Fidesz egyebek közt a Belügyminisztérium visszaállítását, életpályamodellt és 30 százalékos béremelést ígért. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint az ígéretek miatt hatalmas várakozással tekintett az állomány a választások elé. Az ellenzékből megígért béremelés helyett azonban a szolgálati nyugdíjak eltörlésével kezdte működését a kormány, ami hideg zuhanyként érte a testület tagjait. Korábban a belügyi vezetés úgy vélte, a szolgálati nyugdíjazás rendszerének felszámolása az igencsak fiatal állomány nagy részét hidegen hagyja, hiszen többségük tíz éven belül még a közelébe se kerülhetne annak, hogy élhessen ezzel a lehetőséggel.
Bárdos szerint azonban az állomány ennek ellenére is elbizonytalanodott, stabilitását vesztette, hisz a BM visszaállításán kívül egyetlen, a rendvédelemben dolgozóknak tett ígéretét sem tartotta be a kormány. Bár azok, akik törvénysértéseket követtek el 2006 őszén, már rég távoztak, a szakszervezeti vezető szerint az állomány úgy érzi, a Fidesz még ma is 2006-ért bünteti őket. Annak kapcsán, hogy pár hete Orbán Viktor bejelentette, plusz tízezer forintot kap minden tiszthelyettes és zászlós, és a következő ciklus elején megcsinálják a rendőri életpályamodellt, Bárdos annyit mondott: a kisrendőröknek nagyon sok pénz az a plusz tízezer forintos pótlék, amely a két éve folyamatosan fizetett havi 14 ezer forinttal együtt már 24, azaz nettó 17 ezer forint, de ahhoz kevés, hogy feledtesse az elmúlt évek megaláztatásait. A rendőrök azt mondják, ne szédítsék őket, fizessék meg a munkájukat, és ne büntessék őket olyasmiért, amiért nem ők a felelősek. (F. Gy. A.)
