Amennyiben a petícióban foglaltakat megalapozottnak találja, a bizottság indítványozza a bíróság eljárását. Szakértők szerint ugyanakkor érdemes lehet az Európai Parlament magyar képviselőinél is lobbizni. Forrásaink úgy vélik, több szempont is felmerülhet, amelyre érdemes lehet hivatkozni. Az egyik a diszkrimináció tilalma, hiszen a szabályozás elsősorban az RTL Klubot sújtja. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy Brüsszel nem szereti a személyre szabott jogalkotást, itt pedig egyértelműen ez történt.
Emellett nem kizárt, hogy szóba jöhet a versenyszabályok megsértése, mert a tiltott állami támogatást az európai bíróság szankcionálja. Igaz, itt nem adnak senkinek semmit, de a TV2-t kivételezett helyzetbe hozta a kormány azzal, hogy veszteségei miatt nem vet ki rá különadót, ami azt jelenti, hogy a vetélytársakhoz képest kedvezményezetté válik, és az állam ezzel avatkozik bele a piac viszonyokba. Lapunk információi szerint a Fideszt és a kormánypártokat egyre inkább foglalkoztatja, hogy az RTL Klub Híradója a reklámadó bevezetése óta a korábbiaknál sokkal erőteljesebben kritizálja a kormányt, Orbán Viktort és a miniszterelnök környezetét.
Mindazonáltal továbbra is úgy ítélik meg, hogy az RTL Híradójának hangneme nem befolyásolhatja jelentősen az önkormányzati választás végkimenetelét. Azt azonban kormánykörökben igencsak zokon vették, hogy az RTL Klubon kívül a Simicska-érdekeltségbe tartozó Hír TV és a Magyar Nemzet-csoport is élénken tiltakozott a reklámadó ellen. A reklámadó másik nagy vesztese ugyanis a Hír TV, amely tavaly 8,8 milliárd forintos hirdetési árbevételre tett szert.
„Nem Simicska Lajosról szól a reklámadóötlet, de figyelmeztetés a számára is” – írta lapunk korábban egy névtelenséget kérő kormányzati politikusra hivatkozva, aki megemlítette azt is, hogy valószínűleg csak városi legenda, de hallott olyan pletykákat, amelyek szerint Simicska Lajos és az RTL Klub prominense felosztotta a reklám piac egyes szeleteit, „és ez nem okozott osztatlan örömet” kormányoldalon. Az mindenesetre már feltűnt fideszes politikusoknak, hogy az RTL Klub Híradójában a nagy kormánykritika közepette nem vagy csak alig hangzik el a baloldali sajtóban két igencsak sokat emlegetett név: Simicska Lajosé és Nyerges Zsolté. Ez a Fidesz számára azt üzeni, hogy a Közgép-vezérek és az RTL összehangolja támadását a reklámadó miatt.
„Még sokáig visszatetszést fog kelteni”
– A reklámadótörvény még sokáig visszatetszést fog kelteni. Már az a parlamenti manőver is, hogy az utolsó pillanatban úgy változtattak a törvényen, hogy a két nagy kereskedelmi tévé közül az egyiknek kedveztek. Az a benyomásom, hogy itt valami másról van szó, mint az eredetileg deklarált célról – a többi között erről beszélt Matei Ion Hoffmann távozó német nagykövet a Budapester Zeitungnak adott interjújában.
A Budapesten három évet eltöltő diplomata szerint a reklámadó indoklása nagyköveti megbízatásának elejére emlékeztette, amikor a magyar kormányzati politikusok egymásnak ellentmondó érvekkel próbálták megmagyarázni a nagy port kavaró törvényi változásokat. A szintén rengeteg vitát kiváltó náci megszállási emlékműről Hoffmann azt mondta: az események azt mutatták, hogy a budapesti német nagykövetség a január végén nyilatkozatban is megfogalmazott fenntartásaival nem volt egyedül. Az emlékmű a közvélemény megkerülésével készült, német részről – a téma rendkívüli érzékenysége miatt is – más előkészítést tartottak volna kívánatosnak. (D. A.)
Berlinből nézve is gyanús ez az adópolitika
Minden olyan eset, amikor a német vállalatok érdekei sérülnek, téma lehet a politika számára – mondta lapunknak egy magas rangú diplomata azzal kapcsolatban, hogy vajon a reklámadó ügye szóba kerülhet-e a legmagasabb szinten, Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök között. De minden bizonnyal téma volt az RTL Klubot különösen hátrányosan érintő adó Navracsics Tibor július közepi berlini látogatásán.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter közvetve figyelmeztette is a magyar kormányt, amikor a sajtótájékoztatón azt mondta: „Az Európai Unió csak akkor tud stabilizáló és békítő erővel fellépni külföldön (Ukrajnában), ha az unión belüli együttműködés stabil alapokon nyugszik. Ezek az alapok pedig a jogállamiság, a szabadság, a demokrácia és a pluralizmus.” Navracsics Tibor azzal védekezett a sajtótájékoztatón, hogy Magyarországon teljes a sajtószabadság, és csak olyan törvények korlátozzák ezt, amelyek másutt Európában is megvannak, de hogy pontosan mire gondolt, azt nem fejtette ki.
A reklámadót a németek egyértelműen úgy magyarázzák, hogy annak célja a sajtó – különösen az RTL Klub – megregulázása. Az ebből befolyó összeg ugyanis a költségvetés számára olyan csekély, hogy nehezen lehet azzal érvelni, amivel a különadók esetében: azok bevezetésekor azzal győzködte a kormány az érintett cégeket és kormányokat, hogy a költségvetés egyensúlyban tartásához szükség van ezekre a sokmilliárdos bevételekre.
A reklámadóból befolyó, nyolc-kilencmilliárd forintra becsült összeg azonban a költségvetés esetében csepp a tengerben. Bár a hírek szerint az RTL-t nagyrészt tulajdonló Bertelsmann Alapítvány alelnöke, Liz Mohn (az alapító Reinhard Mohn özvegye) kiváló kapcsolatokat ápol Angela Merkel kancellárral, és személyesen mehet panaszra a reklámadó miatt, erre vonatkozó kérdésünket az alapítványnál elhárították, arra hivatkozva, hogy a politika nem az ő dolguk. De annyit azért elmondtak: nagy aggodalommal figyelik a magyarországi RTL-lel kapcsolatos fejleményeket.
Az új törvény ugyanis nemcsak egy gazdaságilag egészséges vállalatot helyez nyomás alá, hanem a sajtószabadsággal kapcsolatban is felvet kérdéseket. Az ország rossz hírét keltheti mindez az Egyesült Államokban is, ahol a Bertelsmann fontos piaci szereplővé vált az utóbbi években. Az RTL két vezetője, Anke Schäferkordt és Guillaume de Posch július 7-én közös nyilatkozatban mutatott rá: az RTL-csoport 1997 óta nagyon értékes vállalatot hozott létre, több mint 350 embert alkalmaz, befektet a helyi szórakoztatóiparba és a független tájékoztatásba.
Jelentős összegű adót fizettek már eddig is, és mindent el fognak követni, hogy megvédjék tulajdonukat az inkább „elkobzáshoz” hasonló adótól. A bejelentésükkel szeretnének jelzést küldeni az összes magyarországi befektetőnek, és felszólítják a magyar kormányt arra, hogy vizsgálja felül ezt a kontraproduktív adópolitikát, amely láthatólag az RTL-t célozza, és komoly aggodalmakat támaszt az újságírás szabadságával kapcsolatban Magyarországon. Egyébként nemcsak ők, hanem az Európa Tanács emberi jogi megbízottja, Nils Muiznieks is bírálta az új adót.
Diplomáciai források hozzáteszik, hogy a magyar gazdaság tőkevonzó képességét is kockára teszik az ilyen akciók. Egy konzervatív, polgári kormánytól a minimális elvárás az lenne, hogy stabil, kiszámítható környezetet biztosítson az üzleti szférának, hogy lehessen tervezni. Az állandóan változó szabályok, hirtelen ötlettől vezérelt különadók minden szektorra hatással vannak, még azokra is, amelyek egyelőre nem érintettek. Kialakul ugyanis egy olyan összkép, hogy ide kockázatos befektetni, és a tőkéért folyó óriási harcban könnyen alulmaradhatunk. Nemcsak a visegrádi államok, de már Románia is versenytárs, ezt pedig érdemes az ilyen döntéseknél figyelembe venni.
Más kérdés, hogy mit tud ilyenkor elérni a politikai nyomás. Magyarország esetében az eddigi tapasztalatok szerint nem sokat. A németek négy év alatt már megtanulták a leckét: nem érdemes frontálisan kritikával illetni a kormányt, mert az általában azonnal visszapattan. A miniszterelnök nem viseli el a kritikát, és azt sem szereti, ha megkérdőjelezik a döntéseit. (Inotai Edit)
