– Az 1200 hektár Európában hatalmas birtoknak számít, az tehát, hogy eddig a plafonig nem változik a támogatás mértéke, egyáltalán nem nagybirtokellenes lépés. A magyarországiaknál nagyobb birtokok ugyanis – néhány volt szocialista országtól és Nagy-Britanniától eltekintve – egész Európában ritkák, mint a fehér holló. Az egyik legerősebb mezőgazdaságú tagállamban, Franciaországban például a nagybirtok átlagmérete 274 hektár, így kijelenthetjük, hogy a versenyképesség nincs összefüggésben a birtokmérettel – ezt válaszolta lapunk kérdésére Ángyán József egykori államtitkár, volt fideszes, majd független képviselő.
– A családi léptékű európai birtokok szövetkezéssel érik el a versenyképességüket. Nálunk – bizonyára nem véletlenül – négy év alatt még csak egy tisztességes szövetkezeti törvényt sem sikerült tető alá hozni. Az alaptörvényben nem ez, hanem a nagy tőkés integrátorok, „az integrált mezőgazdasági termelésszervezés” szerepel – mondta Ángyán.
A volt államtitkár szavai szerint hatalmas ellentmondások vannak a rendszerben. A nagyok például állítólag azért növelték a méreteiket, hogy hatékonyabbak legyenek. Ám ha ez igaz, akkor miért kellene nekik még közpénzből is támogatásokat adni? Ha viszont nem hatékonyak, akkor miért kellene ezt a szerkezetet továbbra is fenntartani? – kérdezte.
– A nagybirtok kizárólag bérmunkásokat alkalmaz, és csak ezekkel számol, amikor azt harsogja, hogy ő foglalkoztat. A mezőgazdaság alapja a jó példának tekintett európai családi gazdasági, szövetkezeti rendszerben az önfoglalkoztatás, ezt csak kiegészíti a bérmunka.Ha az önfoglalkoztatást is számításba vesszük, akkor a magyar adatok alapján a tőkés nagybirtokok esetében négyszer akkora terület kell egy ember foglalkoztatásához, eltartásához, mint az alapvetően önfoglalkoztató családi gazdaságok esetében. A nagybirtok által így „generált” munkanélküliséget emiatt a közös kasszából kell finanszírozni, például közmunkaprogramokkal – mondta.
Hozzátette: az EU épp emiatt is vezette be a legnagyobbaknál a támogatáselvonás lehetőségét, azzal a megjegyzéssel, hogy az így megtakarított összegeket a legkisebbek – a harminc hektár alattiak – megemelt támogatására célszerű felhasználni. A kormány azonban az év elején már bejelentette, hogy ezzel nem kíván élni – mondta Ángyán.
– Az 1200 hektár feletti területre járó támogatás elvonásából nagyjából évi 20 milliárd forintot takarít meg a kormány, s Lázár bejelentése szerint ezt nem az európai ajánlásnak megfelelő redisztribúcióra, vagyis a kicsik emelt összegű támogatására, hanem az állattartók megsegítésére szánják. Ebben rejlik a turpisság – mondta a volt államtitkár. Szavai szerint ugyanis ma állatot a faluban, a portákon viszonylag kevesen tartanak. Az állatállomány nagy része – a baromfi 65 százaléka, a sertések háromnegyede, a szarvasmarha-állomány közel 85 százaléka – a hazai, európai léptékben hatalmasnak számító nagybirtokok szakosított állattartó telepein van, amelyektől – véli Ángyán – csak szavakban, kommunikációs megfontolásokból tervez elvonni a kormány. Az állattartás támogatásával ugyanis ezt az összeget épp nekik fogja visszajuttatni.
„A nép majd megnyugszik, a nagybirtokosok pedig változatlanul ürítik a közpénzek kasszáját” – fogalmazott. De nem csupán ezt az egy turpisságot vélte felfedezni a vidékfejlesztési szakember. – A földforgalmi törvényből kivették az úgynevezett összeszámítási kötelezettséget, vagyis papíron a nagybirtok úgyis megszüntethető, hogy egy családnak, érdekeltségnek több darab 1200 hektárnál kisebb birtoka lesz. Bizonyára nem véletlen, hogy négy év alatt sem készült el az az informatikai rendszer, amely alapján meg lehetne mondani, hogy egy adott személynek vagy érdekeltségnek Magyarországon mennyi saját tulajdonú és mennyi bérelt földje van – hangsúlyozta.
A további turpisság szavai szerint abból fakad, hogy a földforgalmi törvény szerint – valószínűleg szintén nem véletlenül – egy-egy társaság a saját részvényesétől, dolgozójától, de még annak közvetlen családtagjától is úgy bérelhet földet, hogy ez nem számít bele az 1200 hektáros birtokméreti maximumba.
– Azt gondolom, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott „agrártámogatási reform” egyszerűen és túlnyomórészt csak kommunikációs trükk, a népnek szóló „szájkarate”, nem több – fogalmazott Ángyán József.
