Észrevételeit megosztotta a pályázatokat elbíráló és a bérleti szerződésben foglaltak betartását ellenőrző Nemzeti Földalapkezelővel (NFA), de nem lett következménye a lefotózott „birkátlan” mezőnek.
|
| Gőgös Zoltán: Minden adott a fejlődéshez, kivéve a földet |
Nagyesztergáron a földek újraosztása a Flóra Kft.-nek okozta a legnagyobb károkat, amely korábban 20 évig gazdálkodhatott bérelt állami területeken. A cég három éve még 435 hektárnyi állami földet használt, 300 szarvasmarhát tartott, és naponta 3 ezer liter tejet értékesített. Akkor még 17 embernek adott munkát. Hosszú távra terveztek: évekkel ezelőtt 40millió forintos fejlesztést hajtottak végre – részben uniós forrásból –, amelynek eredményeként modern hűtőtechnológiával felszerelt fejőházat építettek, és kialakítottak egy trágyatárolót is.
– Minden feltétel adott lenne a fejlődéshez, kivéve a földet – szögezi le Perger József, a kft. ügyvezetője. – A 2011-ben kiírt állami haszonbérlet-pályázaton 380 hektárra pályáztunk, semmit nem nyertünk. Az NFA a 2012 tavaszán meghirdetett második és harmadik körben végül 138 hektár bérleti jogát ítélte oda nekünk. Ez azonban az életben maradáshoz kevés, legfeljebb 70 szarvasmarha tartásához elég. 20-30 százalékos kihasználtsággal képtelenség fenntartani a 300 állatra kiépített kapacitást.
Az állatállományunk az elmúlt három évben a felére csökkent, a folyamatot szántók és legelők híján képtelenek vagyunk megállítani. Már csak hét embernek tudunk munkát adni – összegez Perger József. Gőgös Zoltán szerint már az is nagy segítség lenne, ha az NFA visszavenné és a Flóra Kft.-nek adná át azokat a nagyesztergári állami földeket, amelyeknek a bérlői nem teljesítették a pályázati vállalásaikat.
|
Ha zsugorodnak a takarmányozásra szolgáló földek, a saját előállítású állatállomány is csökkenni fog
Kurucz Árpád / Népszabadság |
„Az NFA ellenőrzési rendszere az elmúlt években csődöt mondott, ezért a jövőben inkább a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal apparátusának segítségére fogunk támaszkodni. Az MVH ugyanis a földalapkezelővel ellentétben igen szigorúan, mindenre kiterjedően ellenőrzi a gazdákat, ráadásul nyilvánosan elérhetők azok az adatok, hogy kik vettek igénybe állatjóléti támogatásokat. Ezen a területen kizárt a kamuzás: csak olyanok kérhetnek például a hízómarha-, sertés-, baromfitenyésztésre vagy tejtermelésre támogatást, akik valóban rendelkeznek a feltüntetett állatállománnyal. Csak össze kell vetni a támogatást igénylők és az állami földet bérlők névsorát: aki csak a bérlők között szerepel, annak nagy valószínűséggel nincs állata” – mondja Gőgös.
Az NFA az elmúlt években rendre vitatta a szocialista politikus állításait. Lapunknak a földalapkezelő többször is jelezte: a helyszínen, a lehető legszigorúbban ellenőrzik a megkötött haszonbérleti szerződésekben vállalt feltételek teljesülését. Hozzátették: az ellenőrzés folyamatos. Gőgös egyébként azt jósolja, hogy ami az elmúlt három évben Nagyesztergáron történt, az fog megismétlődni országos méretekben a kormány agrártámogatási programja következtében. „Nemhogy új munkahelyek nem jönnek létre, hanem az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó 525 vállalkozásnál több tízezer állás szűnhet meg.”
A politikus szerint téved, aki azt hiszi, hogy az agrároligarchák szenvedik majd meg a területalapú támogatások 1200 hektár fölötti megvonását. „A legnagyobb agrárvállalkozók, mint Csányi, Leisztinger, Simicska, Nyerges és a többiek sok lábon állnak, ha tartósan veszteségessé válik a portfóliójuk valamely része, azt az ágazatot egyszerűen felszámolják. Előre tudható, mi lesz: először is felmondják az 1200 hektár fölötti, rossz minőségű földterületeik bérleti szerződéseit. Ezek eddig is főként a területalapú támogatás megszerzéséhez kellettek, mostantól nem lesz rájuk semmi szükségük.
Csakhogy a nagyok eddig legalább megművelték a gyenge szántókat és legelőket is, ezek a földek a jövőben parlagon maradhatnak. Ha zsugorodnak a takarmányozásra szolgáló földek, a saját előállítású állatállomány is csökkenni fog. Ahol korábban a feldolgozókapacitás is kiépült, jön az élőállat-import vagy a leépítés. Az állattartó telepeken pedig elkerülhetetlen lesz a tömeges elbocsátás. A munkahelyüket elveszítő vidéki emberek lesznek a kormányzati agrárpolitika igazi vesztesei” – véli Gőgös Zoltán.
