Ungár melegnek titulálta Kocsist, precedens lehet a perből
Elmarasztalható-e valaki a bíróságon, amiért – akár okkal, akár ok nélkül – nyilvánosan melegnek titulál egy közszereplőt? A Népszabadság a közelmúltban adta hírül, hogy Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója kétmillió forintra perli Ungár Klárát, és azt is szeretné, ha a bíróság bocsánatkérésre kötelezné az őt melegnek nevező liberális politikust. Ungár Klára pénteken áll bíróság elé.
Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint bonyolult kérdésről van szó: a részletek ismerete nélkül a konkrét ügyről nem akart érdemben nyilatkozni. Annyit elmondott, hogy elvileg nem helyesli, ha valakinek a szexuális irányultságával bárki előhozakodik a nyilvánosság előtt. A politikusok magánéletének szabadsága korlátozott, ám a szexuális élet, ha a politikus valamely cselekedetével maga nem teszi közüggyé, része a privát szférának. Ilyen tekintetben a magyar közélet, kivételes módon, általában elég normálisan viselkedik – jegyezte meg Majtényi. A „leleplezés” például akkor lehetne igazolható, ha egy meleg politikus kifejezetten homofób szózatokkal állna elő.
|
Ungár Klára
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa hangsúlyozta: az LMBTQI közösségen belül komoly viták övezik azt a kérdést, hogy a közösséghez tartozó, de nyilvánosan homofób nézeteket valló közszereplőre lehet-e azzal nyomást gyakorolni, hogy szexuális irányultságának, nemi identitásának nyilvánosságra hozását helyezik kilátásba, vagy azzal hozzák kellemetlen helyzetbe, hogy ezt az információt nyilvánosságra hozzák róla.
Azok, akik egyetértenek a módszerrel, úgy érvelnek, hogy a képmutatásról és a hazugságról a választóknak is értesülniük kell. Hiszen ez alapvetően befolyásolhatja egy politikus megítélését. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a magánélet védelme a közszereplőket is megilleti: a társadalomban uralkodó homofób és transzfób közhangulatot ilyen formában kihasználni elfogadhatatlan. A Háttér Társaság álláspontja ez utóbbihoz áll közelebb.
„Az outolást nem tartjuk etikus nyomásgyakorlási eszköznek, azzal nem élünk”
– közölte Dombos Tamás. Ettől független kérdés az, hogy a fenti magatartások jogszerűnek minősülnek-e vagy sem. A szexuális irányultság vagy nemi identitás nyilvánosságra hozásával való fenyegetés a magyar jog szerint bűncselekmény, zsarolást valósít meg, ha jogtalan haszonszerzés céljából történik, és vagyoni hátrányt is okoz. A szexuális irányultság vagy nemi identitás nyilvános megtárgyalásának jogszerűsége számos tényezőtől függ. Így többek között a megszólalás stílusától, az elkövető személyétől, az érintett közéleti szerepvállalásától és az állítás valóságtartalmától.
|
Kocsis Máté
Mediaworks - archív |
Az mindenképpen leszögezhető – folytatta Dombos Tamás –, hogy
valakiről kulturált formában azt állítani, tagja az LMBTQI közösségnek, nem meríti ki a jó hírnév, illetve a becsület megsértését, mert az állításnak nemcsak valótlannak, hanem sértőnek is kell lennie.
A közlés valóságtartalmától függetlenül lehet egy megszólalás becsületsértő, ha indokolatlanul bántó, lekicsinylő kifejezésekkel valósul meg.
A közszereplőknek szélesebb a tűrési kötelezettségük, különösen ha magánéletének más vetületeiről ő maga beszélt a nyilvánosság előtt, vagy tényleges életvitelével ellentétes nézeteket hangoztat.
Az is vizsgálandó, hogy a közlésre adott-e okot valamilyen közügy. Politikusok között, nyilvánosság előtt zajló vita során – tette hozzá Dombos Tamás – szintén magasabb tűrési kötelezettség állapítható meg.
