Orbán Viktor még a 2010-es választások előtt, egy felcsúti rántottázás közben a képviselők kiválasztásának feltételéül szabta, hogy a jelölt értsen egyet a kisebb – és olcsóbb – parlament gondolatával. Ma már világos, hogy nem a spórolás volt a cél, hanem a választási szabályok testre szabása a Fidesz javára.
A kisebb parlament többe kerül a nagyobbnál. Fehéren-feketén kiderül ugyanis a jövő évi költségvetés tegnap benyújtott tervezetéből az, amit eddig is sejteni lehetett. Idén az Országgyűlés működtetésére 20,8 milliárdos állami támogatást biztosítottak, míg 2015-ben a keret már 21 és fél milliárd forint lesz. Ebből személyi juttatásokra – és ez az igazán meglepő adat – 11,2 milliárdot szánnak, ami félmilliárddal haladja meg az idei előirányzatot. Ha pedig ebből levonjuk a leköszönő képviselők számára kifizetett végkielégítések összegét, akkor a növekmény éppen egymilliárd forint.
 |
| Az ülésterem átalakult: 2010-ben szinte a páholyban is ültek... Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Pedig 2010-ben az Orbán-kabinet még abból indult ki, hogy Magyarországnak kisebb, tehát olcsóbb parlamentre van szüksége, s ennek értelmében 2010-ben – nem sokkal a parlamenti választások után – radikálisan csökkentették a képviselők számát – 2014-es hatállyal. Nem számított, hogy ezt már akkor is sokan demagógiának minősítették, mert a központi költségvetés 17 ezermilliárdos főösszegéhez képest szinte elhanyagolható pénzről volt szó. Egyes becslések szerint a „leépítés” legfeljebb kétmilliárdos megtakarítást ígért, de a kormányalakítás előtt sietve elfogadott előterjesztés nem is elsősorban a pénzről szólt – inkább afféle gesztusnak szánták, és mindjárt megágyaztak a választási szabályok módosításához is, ami a Fidesznek kedvezett.
