– Nem fura? – vágtam közbe –, hogy maga mehet több pénzért dolgozni németbe, a menekültek viszont nem?
Ádám nevetett:
– Én uniós polgárként megtehetem, de ők ne jöjjenek! Főleg ide ne! Magyarország a magyaroké.
– Ez a Jobbik frázisa...
– Igen, nekem a Jobbik a pártom – ismerte el Ádám.
– Jobbikos ismerősei szerint mi indította el a menekülthullámot?
– Azt mondják, hogy Izrael.
– Maga is így látja?
– Igen.
– Mire alapozza ezt?
– Nem tudom, ezt mondják. Mennem kell, megy a buszom.
Az elmúlt napokban többtucatnyi Dél-Dunántúlon élő emberrel beszélgettem arról, miképp éreznek a menekültek iránt, s hogy milyen információk alapján formálódott ki a véleményük. A kérdezettek túlnyomó többsége fél a migránsoktól, s megállítaná őket a határnál. Különösen ott jellemző ez a vélekedés, ahol lehet találkozni menekültekkel, mert van a bevándorlási hivatalnak migránsbázisa (Pécs ilyen hely), vagy ahová a kormány menekülttábort tervez, mint például a Nagykanizsa melletti Sormás vagy a Baranya megyei Martonfa.
|
| Fotó: Eric Gaillard / Reuters |
A tervezett táborok falui egyöntetűen elutasítják, hogy megépüljön a létesítmény. A szomszédos települések lakóinak 80-90 százaléka vélekedik így. Ahogy távolodunk, az elutasítás mértéke csökken. Szekszárdon és Kaposváron már kevésbé foglalkoztatja az embereket ez a probléma. A pártszimpátiától is függ, ki mennyire befogadó: a jobbikosok engesztelhetetlenek, a kormánypártiak viszont azt még elfogadják, hogy léteznek politikai menekültek, s velük illene valamit kezdeni.
Erről a baloldaliak is hasonlóan gondolkodnak, ám attól ők is ódzkodnak, hogy az unió befogadjon olyanokat, akik a jobb élet reményében jönnek az Európán kívüli világból.
A menekültek elutasításának indokai tipikusak:
– Ki tudja, milyen betegségeket hoznak ide – mondta az egyik legjellemzőbb érvet a 63 esztendős Radics Éva, aki a Martonfával szomszédos Pécsváradon él, s nyugdíjazásáig pénztáros volt a helyi takszövnél. – Ha mi elutazunk az ő országukba, mindenféle védőoltást kapunk. Ők meg jöhetnek e nélkül.
Elmondtam neki, hogy jelenleg csak akkor esünk át kötelező oltáson, ha Afrika közepébe vagy Dél-Amerika egyes országaiba utazunk. A Közel-Keletre indulva erre nincs szükség. Eddig nincs arról hír, hogy a migránsok veszélyes fertőző betegséget hoztak volna be.
Ez megnyugtatta a foxiját sétáltató, szelíd szavú asszonyt, aki megemlítette, hogy talán azért tart a betegségektől, mert rákkal kezelték, és a közelmúltban vált tünetmentessé.
Visszatérő érv, hogy a menekültek bűncselekményeket fognak elkövetni. Aki erről beszélt, azt tájékoztattam, hogy eddig vagyon elleni és erőszakos bűncselekményeket a migránsok alig követtek el. Tény viszont, hogy néha tüntettek és kitörtek a gyűjtőhelyekről, mivel elégedetlenek voltak az ügyintézéssel, vagy fellázadtak, mert becsapták őket.
– Akkor se illik törni-zúzni, meg eldobni az adományokat – jelentette ki a szintén pécsváradi Gál Zoltán. A forgácsolóként dolgozó, 40 éves, nős, kétgyermekes férfi hozzátette:
– Ha ők idejönnek, nekik kell alkalmazkodni!
Felidéztem, hogy hányszor átvágták a menekülteket, például azzal, hogy leszállították őket a vonatról, amire jegyet váltottak, vagy nem oda ment a szerelvény, ahová ígérték. Megkérdeztem, hogy a férfi miképp tűrte volna ezt 5-6 hetes, szenvedésekkel teli út végén, amikor pénze és ereje fogytán.
– Nem tudom – válaszolta –, csak azt tudom, hogy ha lázadoznak, akkor ellenszenvessé válnak.
|
| Fotó. Philippe Wojazer / Reuters |
A nagykanizsai Kertész Viktor – sokakkal együtt – azon akadt fenn, hogy miért van a menekülteknek drága mobiltelefonjuk és ékszerük? A 37 éves vállalkozó hozzátette: – Miből van pénzük, hisz azt állítják, hogy a háborúban földönfutóvá lettek...
Elmondtam, hogy láttam eddig több ezer menekültet, s a jómódnak nyomát sem tapasztaltam. Olcsó, kopott ruhában, pár kilós hátizsákkal érkeznek a migránsok, felékszerezett alig volt közöttük. A mobiljuk valóban okostelefon, de ez kell a tájékozódáshoz a GPS és az internet miatt. Amúgy egy ilyen telefon nálunk 20 ezer forintért már kapható, a „buta” telefon se sokkal olcsóbb.
Megkérdeztem Kertészt, ha ő menekülne, nekivágna-e okostelefon nélkül. Azt felelte: nem.
Garzó Gábor, a MigSzol pécsi csoportjának vezetője két hónapon át segítette csapatával a baranyai megyeszékhely vasútállomása mellett kialakított parkban a vonatra váró migránsokat.
– A menekültek szavaiból kiderült – mondta Garzó –, hogy szinte mindenüket eladták, így nem meglepő, ha van pénzük. Szíriában a háború előtt jólét volt, az embereknek voltak tartalékaik. Mindamellett a többségük nagyon szegény ember.
|
| Fotó: Balogh László / Reuters |
Sokan meg vannak arról győződve, hogy a menekülteket az Európa gyengítésére felesküdött iszlamista terrorszervezetek, valamint az Egyesült Államok és Izrael pénzeli. Elsősorban a radikális jobboldal portáljain olvasható cikkek szajkózzák ezt. Ezeket a cikkeket sokan megosztják és terjesztik, noha érdemi bizonyíték nincs bennük.
– Persze hogy elhiszem, hisz leírták több helyen, hogy ezek az emberek terroristák – mondta a Pécsett élő, 27 éves Kerekes Tibor. – Az Iszlám Állam is azt nyilatkozta, hogy több ezer embert átdobtak.
– Nem lehet, hogy az Iszlám Állam ezzel félelmet akar kelteni, és azt akarja, hogy az előle menekülőket ne fogadja be Európa?
– Mindegy, jobb, ha egyet se engedünk ide.
Tibor hidegburkoló, és évek óta nem talál biztos állást. Külföldre készül, s attól tart, ha a menekültek elözönlik a Nyugatot, ott se lesz esélye.
– Csakis harcedzett fiatal férfiak jönnek, ez bizonyítja, hogy el akarják venni tőlünk az országot – jelentette ki a mohácsi Bauer Péter, aki Hollandiában dolgozik hentesként a párjával. – A feleségük, a gyermekeik, a szüleik miért nem jönnek velük?
Garzó Gábor – aki civilben birkózóedző – állítja, hogy többnyire az átlagosnál gyengébb fizikumú emberek jönnek, semmi jele a harcedzettségnek.
– Azért a fiatal férfiak indulnak először, mert nekik van arra esélyük, hogy bírják az utat, és munkát találjanak – mondta a menekültekkel sokat beszélgető Garzó. – A feleségük, a gyermekeik, a szüleik majd akkor indulnak el, ha lesz a családnak megélhetése.
A menekülteket elutasítók gyakran mondják, hogy lényegi kérdésekre nem kaptak választ a kormánytól, a hatóságoktól és a sajtótól, s ez is táplálja a félelmüket.
– Úgy érzem, hogy a tévék és az újságok nem tényszerűen tájékoztatnak – osztotta meg velem tépelődéseit a pécsváradi Brandt Ildikó. A két gyermeket nevelő, 40 éves könyvelő így folytatta: – Az egyik újság mindig rosszat mond róluk, a másik meg csak szimpátiát akar kelteni irántuk. Reggel hallgattam a közszolgálati híreket, s abban elmondták, hogy egy afgán férfi Svédországban megerőszakolt egy hétéves kislányt. Ez borzasztó, de azért arra gondoltam, hogy sok hasonló bűntény történik, miért van az, hogy épp ezt az afgánt mondják be. Nyilván céljuk van ezzel.
Brandt Ildikó szóba hozta, gyakran hallani, hogy a menekültek papír nélkül jönnek, és nem engedik, hogy ujjlenyomatot vegyenek róluk, így nem is lehet azonosítani őket. Arról sosem hallott, miképp szűrik ki közülük a terroristákat és a hamis adatokat bediktálókat.
Ezt eddig valóban nem verték nagydobra a hatóságok. Pedig van ennek bevált metodikája: kikérdezik a menekültkérelmet beadókat többször is az otthonukról, arról, hol dolgoztak, melyik iskolába jártak, kik voltak a kollégáik, a tanáraik, a szomszédaik, a barátaik, s
ha ellentmondás van a szavaikban, akkor kiutasítják őket. Akkor is, ha nem adnak ujjlenyomatot. Ez utóbbit a bevándorlási hivatal is megerősítette.
A hivatalt arról is kérdeztük, hogy a menekültek hány százaléka érkezik papír nélkül, igaz-e (az a legendának tűnő, de hivatalosan sosem cáfolt hír), hogy lemaratják az ujjlenyomatukat, s milyen vagyon elleni vagy erőszakos bűncselekményt követtek el a migránsok civilek sérelmére. Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, ami mintha azt erősítené, hogy a kormány és szervei nem érdekeltek a lakosság hiteles tájékoztatásában.
– Soha nem fognak beilleszkedni, mert az iszlám egy másik kultúra – jelentette ki határozottan az egyik pécsi cukrászdában dolgozó Emese. A középkorú asszony ezt annak ellenére vallja, hogy dolgozott két évig Németországban, s látta, hogy békében él ott ötmillió muszlim, és ritka, hogy valaki az iszlámra hivatkozva követ el bűncselekményt. Amúgy Emese véleménye, vagyis hogy az iszlám hívei sosem fognak beilleszkedni, a legtipikusabb.
– Hozzánk csak a muszlimok vallásos túlkapásainak a híre jut el. Az nem hír, hogy e vallás híveinek 99 százaléka békében él.
Ezért vagyunk ennyire előítéletesek a muszlimokkal – reagált az előbbiekre a szekszárdi Garay téren három barátnőjével kávézó szentesi pedagógus, Erzsébet. A négy asszony 1972-ben végzett a szegedi egyetem matematika–földrajz szakán, s a tizennégy tagot számláló osztály 2005 óta minden évben találkozik valamelyikük városában.
Erzsébet, valamint Ildikó, Gabriella és Mária – utóbbiak Budapestről, Szegedről és Paksról jöttek – felháborítónak tartja a kormány félelmet keltő plakátkampányát. Szerintük ez ösztönözte a magyarok félelmét, s most ez a félelem irányítja honfitársainkat.
Szélsőséges félelmek valóban kikeltek már e vetésből. A 65 esztendős Balázs Lajosné a tervezett martonfai tábortól 8 kilométerre, Hosszúhetényben él, s ő a Bibliára hivatkozva a sárga veszedelmet látta a menekülthullámban, amit csak atombombával lehet majd megállítani.
|
| Fotó: Alkis Konstantinidis / Reuters |
A szekszárdi Iker Attila arról beszélt, hogy a közszolgálati rádió műsorában hallotta: egy tanulmány szerint Németországban polgárháborút robbanthat ki a sok menekült. A csőszerelőként dolgozó, önmagát kormánypártinak tartó, 56 éves férfi ettől nem tart, de azért megjegyezte:
– Azért ezt sokan elhiszik. Mert nagy a bizonytalanság.
– Lehet, hogy ez is volt a cél?
– Lehet...
