Tény, hogy miután az EP-választáson az MSZP és a DK eredménye között alig egy százalék volt a különbség, a múlt vasárnap szocialista fölényt hozott a baloldalon. Az MSZP vezetői ebből azt szűrték le, hogy szavazói májusban megbüntették ugyan a pártot, de nem hagyták el végleg. Nem fenyeget, hogy a DK a baloldal vezető erejének pozíciójából vagy akár csak egyenrangú szereplőként hirdesse az egységes demokrata párt létrehozásának szándékát. A DK a platformok véleményére úgy reagált: bár a helyzet félreértésének vélik, tiszteletben tartják az együttműködés felmondását. Így a Gyurcsány-párt alighanem távlati célként és nem sürgető feladatként beszél majd az egységről.
Bár a többszintű választási szisztéma és a különböző összefogások miatt ez nem egyszerű, a Republikon Intézet megkísérelt országos eredményt hirdetni. Számításuk alapján a Fidesz 51 százalékos eredménnyel nyerte a helyhatósági választást, majd a Jobbik következik 17,1 százalékkal. Az MSZP 15,3 százalékot, a DK 6,6 százalékot, az Együtt 4, az LMP 2,9 százalékot ért el. (A közös jelölteknél közvélemény-kutatási adatok alapján osztották el a szavazatokat.)
Jól összehasonlító eredménye csak a listás megyei közgyűlési választásoknak van. Tizennyolc megyében a Jobbik végzett a második helyen, a szocialisták csak Csongrádban előzték meg a radikális pártot, amely Hevesben több mint kétszer annyi szavazatot szerzett, mint az MSZP. Szolnok megyében két és félszeres volt a különbség. Ugyanakkor a szocialisták mindenhol felülmúlták a DK-t, igaz, hol elsöprő különbséggel (Csongrádban az MSZP 22, a DK 3 százalékot ért el), hol alig (Fejérben 10 és 6, Pest megyében 12 és 8 százaléknyi szavazatot szerzett a két párt). Az eltérés inkább a pártszervezetek állapotával, mintsem szociológiai okokkal magyarázható. Ez utóbbi két megye volt egyébként, ahol májusban a DK ért el jobb eredményt.
Budapesten kiegyenlítettebbek az erőviszonyok: a baloldali pártok hét kerületben versenyeztek, kettőben a DK az MSZP előtt zárt. Néhány nagyvárosban sem volt összefogás. A DK azzal büszkélkedhet, hogy Debrecenben a baloldal legnépszerűbb pártja: a 24 körzetből kettő kivételével mindenhol megelőzte az MSZP-t. Győrben pedig a választókerületek egyharmadában jobb eredményt ért el, mint a közösen induló MSZP és Együtt. A kisebb városok közül Százhalombattán és Komáromban múlták felül a szocialistákat.
Az MSZP 609 ezer, a DK 242 ezer voksot gyűjtött önállóan, de előbbinek majdnem kétszer annyi jelöltje is volt. A szocialisták húsz polgármesteri címet szereztek egyedül, nagy többségüket falvakban (a kivétel Ajka, Hajdúdorog, Répcelak és Tiszaújváros), a DK két település (Polgár és a Vas megyei Kám) irányítását nyerte el. Kilenc helyen viszont közösen győztek, igaz, a polgármestert Szegedtől Salgótarjánon és Gyöngyösön át Oroszlányig mindenhol az MSZP adja. Amiből az következik, hogy ha országosan elválnak is útjaik, helyi együttműködés továbbra is lesz közöttük.
Választókerületi felelősök jönnek
Még idén szervezeti változásokat hajt végre az MSZP. Választókerületi felelősi rendszer épül ki, és a működésre szánt pénz nagy részét a 106 körzetbe juttatják el. Tóbiás József, a párt elnöke kérdésünkre elmondta: most a kiadások négyötödét hiteltörlesztésre és a budapesti központra költik, ezt az arányt szeretnék megfordítani. Ennek része a 800 millió forintos hitelből megvásárolt és felújított Jókai utcai székház tervezett eladása.
Az átszervezéssel nem egy az egyben a Fidesz modelljét honosítják meg, a választókerületi felelősöket ugyanis nem központilag nevezik ki, és nem lesznek regionális koordinátorok. De a pártvezetés dolgozza ki a teljesítményértékelés szempontjait, és azokat, akik nem felelnek meg, leváltják. A változások célja, hogy a vidéken sokfelé jelentéktelenné váló MSZP újra látható legyen a településeken, és helyi politikai célokra ne a megyei központtól kelljen pénzt kérni. (B. D.)
