Orvos a zsebben

Létezik olyan karkötő, amely vérnyomást, pulzust, stressz-szintet mér, és ezeket az élettani paramétereket gyűjti, rendszerezi, továbbítja az okostelefonra. A mobilalkalmazásokkal készíthető EKG-, vagy akár vércukorvizsgálat is. Sőt van olyan szoftver is, amely riaszt, ha például szélsőségesen megváltozik a vércukorszint.

A jövő betege már úgynevezett e-páciens lesz, aki online keres majd orvost, információt. Tudatosan figyeli, elemzi teste működését. 3D-s eszközökkel hamarosan akár maga nyomtathatja gyógyszereit.  Az orvoshoz már az ezekből az eszközökből származó adatokkal megyünk az orvoshoz, és a rendelőben már csak a valóban fontos kérdések megvitatására lesz idő. A rutinvizsgálatokra már nem az orvosi rendelőben kerül majd sor, hanem otthon – derült ki Meskó Bertalan, az e-orvoslás szakértőjének előadásából, aki arra is figyelmeztetett: mindez nem jelenti azt, hogy az okos eszközök fölválthatják az orvost, viszont ezek az eszközök minden korábbinál drasztikusabb változásokat hoznak a gyógyításban, az orvos-beteg kapcsolatban. Az orvosi jövőkutató szerint erre az új világra minden szereplőnek föl kell készülni.

A pszichés és kulturális sokk mellett ez a technológiai változás kihívást jelent a jog számára is, amely nem képes olyan gyorsan alkalmazkodni, mint a tudomány – állította előadásában az egészségügyi szakjogász, Kovácsy Zsombor.

A szakember szerint megszűnnek a határok az egészségügy és az azt övező technológia között, a diagnosztika és a terápia által képviselt ellátás és az orvostudományi kutatás között. Mint mondta: már most is vannak olyan készítmények, amelyek kutatási fázisban vannak, amelyekhez az ellátó rendszer nem vagy csak korlátozottan férhet hozzá. Kovácsy Zsombor szerint a jövő egyik kihívása az lesz, hogy ezek az adminisztratív korlátok hogyan bonthatók le.  

"Valószínűleg leomlanak a saját testünk határai is"

- folytatta -, hiszen a különböző okoseszközök használata vagy azok beépítése a testbe már erről szólnak. A jogász szerint ehhez adatvédelmi, regisztrációs és tulajdonjogi problémák is kapcsolódhatnak. Például fura helyzetet teremthetnek a tárgyalótermekben azok az esetek, amikor a páciensekbe olyan eszközöket ültetnek, amelyek árával adósok maradtak a kórházak, hiszen az eszköz mindaddig, míg a számlát nem egyenlítették ki – egyes szerződések szerint – most a gyártó tulajdonát képezik.

Mint mondta: a jövőben hozzá kell majd szokni ahhoz is, hogy nemcsak az orvosok, de a lövöldözős játékokkal szórakozó informatikusok is emberéleteket mentenek, hiszen az okos alkalmazások fejlesztése, beállítása az ő feladatuk lesz.

Miközben a világon hétmilliárd internethasználó olvas egészségügyi portálokat (közülük 500 millióan egészséghez kapcsolódó applikációkat is letöltenek mobiltelefonjukra), az orvosoknak csak a harmada javasolja betegportál használatát pácienseinek – erről Gyarmati Gábor, a Szinapszis Piackutató Kft. tulajdonos-cégvezetője beszélt. Felmérésükben a megkérdezettek 70 százaléka vallott úgy, hogy az internet használatával megváltozott a hozzáállása az egészséghez.

Az már egy másik kutatásból derült ki, hogy a betegek mind inkább részt akarnak venni saját gyógyulásukban. A Journal of Medical Internet Reasearch-ban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy segítik egymást a rákbetegség túlélői internetes levelezőlistákon. A kutatók arra számítottak, hogy az ilyen betegek elsősorban érzelmi támaszt nyújtanak egymásnak, a valóságban viszont a leveleik többsége az információcserét szolgálta. Segített megérteni a betegség sajátosságait, lehetséges okait. Kezelési alternatívákról osztottak meg információkat, adtak egymásnak tanácsot arról, hogyan érdemes az egészségügyi személyzettel kommunikálni.