galéria megtekintése

A halálbüntetést nem lehet visszacsinálni

36 komment


Lencsés Károly

A halálbüntetés visszaállítása azt is jelentené, hogy a végzetes bírói tévedéseket nem lehetne orvosolni többé.

Ha ugyanis valakit egy justizmord áldozataként végeznének ki, soha többé nem kaphatna elégtételt az igazságszolgáltatás diszfunkcionális működése miatt.

Utóbb megalapozatlannak bizonyult ítéletek pedig nem egyszer születnek, s erre Magyarországon is akad példa.

A móri bankrablásnak 2002 májusában nyolc halálos áldozata volt, és alig több mint két hónappal később – mások mellett – letartóztatták Kaiser Edét, akit a bűncselekmény egyik társtettesének tartottak. Őt 2004 decemberében életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtották – az ítéletet másodfokon is jóváhagyták –, tehát ha létezik a halálbüntetés, akasztófára is küldhették volna.

 

Két évvel később viszont kiderült, hogy Kaisernek – aki más bűncselekmények miatt azóta is börtönben ül – ehhez az ügyhöz semmi köze nem volt.

Kaiser Ede a bíróság előtt 2009-ben, amint éppen felmentik a móri mészárlás vádja alól
Kaiser Ede a bíróság előtt 2009-ben, amint éppen felmentik a móri mészárlás vádja alól
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Csaknem hét évet ült egy vendéglős, akitől egy bűnbanda tagjai védelmi pénzt akartak szedni. Követelésüknek fenyegetéssel is nyomatékot adtak, de a vállalkozónál egyszer csak betelt a pohár: önvédelmi fegyverével két embert lelőtt, s az egyikük belehalt a sérüléseibe. Ezért emberölés miatt 13 évet kapott, de perújítás során a bíróság kimondta, hogy jogos önvédelemről volt szó. A szerencsétlen embernek – akit más jogszabályi környezetben akár ki is végezhetek volna –

tavaly decemberben százmilliós kártérítést ítéltek meg.

Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt 2007 tavaszán saját otthonában gyilkolták meg, és a tettes a lakásban található értéktárgyakat is elvitte. A bűncselekmény elkövetésével az áldozat fiát gyanúsították, és első fokon 12 év fegyházra ítélték. Ebben az esetben az igazságszolgáltatás maga korrigálta a hibát: a fiatalembert a megismételt elsőfokú eljárásban bizonyíték hiányában felmentették, és a verdiktet másodfokon is helybenhagyták. A vélelmezett valódi tettest idén februárban gyanúsítottként hallgatták ki.

Szintén jól működött a rendszer a meszesi gyilkosságként elhíresült ügyben. Két embert ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre, mert állítólag megöltek egy pécsi asszonyt, majd a lakását is kifosztották. Az ügy felderítését megnehezítette, hogy a háziorvos a halál okaként az agyvérzést jelölte meg, és nem vette észre a nő hátán a szúrt sebeket. Így a helyszínt később kitakaríthatták, s ezzel minden értékelhető nyomot eltüntettek. A bíróság így másodfokon megállapította: nincs elég bizonyíték, és a vádlottakat felmentette, akik milliós nagyságrendű kártérítést is kaptak.

Kína a listavezető

A világ civilizált felén csak az Egyesült Államokban és Japánban szabhatnak ki halálos ítéletet, de kizárólag a súlyos élet elleni bűncselekmények elkövetőire.

Van azonban még több mint hetven ország, ahol ez a büntetési mód elfogadott – ezek közül azonban a kéttucatot sem éri el azok száma, ahol efféle ítéletet tavaly végre is hajtottak volna –, s egyes helyeken akár a hivatali korrupcióért is halál jár. Kínában így könnyen akasztófán végzi az az állami alkalmazott vagy politikus, aki csúszópénzt fogad el. Ott évente ezres nagyságrendben végeznek ki embereket, és ezzel egyértelműen „listavezetők", míg a sorban Irán és Szaúd-Arábia következik.

Egyes államokban – például Indonéziában vagy Malajziában – a kábítószer-kereskedőket is ilyen szigorú büntetéssel sújtják. Európában egyébként mára egyetlen hely maradt, ahol a bűncselekmények elkövetőinek kivégzése még szóba jöhet, s ez Fehéroroszország.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.