„A magyarországi ellenzék ereje elmarad a Soros György által finanszírozott magyarországi szervezetek politikai befolyásától. Ez háttérhatalom. Nem választotta meg őket senki, mégis folyamatosan politikai befolyásra törekednek. És befolyást is gyakorolnak a politikai döntéshozatalra. (...) A pénz ezekhez a szervezetekhez, ezekhez a nyilvánosságfórumokhoz javarészben Soros György háttérhatalmi rendszerén keresztül érkezik” – állította Orbán minisztereihez hasonlóan. A kormányfő szerint ez máshol is így van, legfeljebb nem beszélünk róla.
De van valami, amiről a kormányfő nem beszélt. Arról, hogy Sorossal való ismeretsége a rendszerváltás időszakára nyúlik vissza, és még
2010. október 19-én is hivatalában fogadta a milliárdost.
Az akkori hírek szerint Soros támogatást ajánlott fel a néhány nappal korábban történt iszapkatasztrófa károsultjainak.
Ma viszont már egész más hangnemben nyilatkoznak róla a kormányoldalon. Egy kormányzati szereplő munkatársunknak azt mondta: „a Soros-networkhöz” tartozik például Ronald S. Lauder, a Gyurcsány-kormány alatt Sukoróra tervezett kaszinóberuházás fő befektetője és „a volt SZDSZ politikusai is”.
A kormánypártok soraiban masszívan tartja magát az a teória, hogy 2010-ben nagy amerikai befektetőbankok esküdtek össze Soros Györggyel egy Magyarország elleni pénzügyi támadásra.
Forrásaink felidézték, hogy volt kabinetfőnökének könyve szerint Matolcsy György akkori gazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök környezetében alapműnek tekinthették Frei Tamás regényét, amelynek nyomán arra a következtésre jutottak: összehangolt támadás folyt Magyarország és a forint ellen, és a kormány „végső megmentőként” csak Sorostól tudott volna segítséget kérni.
Forrásaink úgy látják, a milliárdos azért lett ellensége a Fidesznek, mert
„csalódás volt a számára, hogy Orbán olyan tékozló fiú lett, aki már nem jön haza”, azaz távol került a liberális világtól.
Egy a magyar–amerikai viszonyt jól ismerő brüsszeli politikus pedig abban jelölte meg a törés okát, hogy „Soros betáplálta az amerikai külügyi vezetés fejébe, hogy a magyar jobboldal fasisztagyanús”, ezért az amerikai külügyminisztérium nem bízik az Orbán-kormányban.
Mindehhez tegyük hozzá: míg Tusnádfürdőn Orbán a Norvég Alap pénzei kapcsán láttatta külföldi ágenseknek egyes civil szervezetek képviselőit Sorosra is utalva, a milliárdos most a bevándorlás elleni kampányban lett célszemély.
