– A bóvli azt jelenti, hogy elúszott a befektetők pénze?
– A kötvénykibocsátás a tőkebevonás bevett formája, de csak akkor működik, ha egy befektetőcég megalapozott üzleti tervek alapján ígér meghatározott, akár a betéti kamatokhoz képest jóval nagyobb hozamot. A Quaestor több beruházásban is érdekelt volt, de valószínűleg elszámították magukat, így a pénz nagy része tényleg elúszhatott.
– A cég vezetőin kívül ki felelhet ezért?
– Amennyiben jól működne a pénzügyi felügyelet, észre kellett volna vennie legalább azt, hogy a Quaestor állítólag 150 milliárdnyi értékben engedély nélkül bocsát ki vállalati kötvényeket.
Felkelthette volna az illetékesek figyelmét az is, hogy irreálisan magas hozamot ígérnek.
Ami önmagában nem feltétlenül baj, ha az ügyfeleket tájékoztatják arról, hogy szerencsés esetben nagy hasznot remélhetnek ugyan, ennek fejében viszont a szokásosnál nagyobb kockázatot is vállalnak. Amióta azonban az MNB maga alá gyűrte a korábban önállóan működő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a rendszer működésképtelennek tűnik. Az átalakítást kapkodva hajtották végre, ugyanakkor megváltak szakemberek sorától, ennek következményeit pedig most mindenki láthatja.
– Az mivel magyarázható, hogy a rendőrség első érdemi lépéseire több mint két hetet kellett várni?
– A késlekedés azt a híresztelést látszik megalapozni, hogy Tarsoly Csaba mellett más, Fideszhez közeli emberek is lehetnek a Quaestorhoz kapcsolódó offshore cégek tulajdonosi körében.
– Vagyis időt arra, hogy a cégből a maradék pénzt még kimenekíthessék?
– Nem tudni, hogy mi történt március 9., tehát a Quaestor öncsődjéről szóló bejelentés óta. Mindenesetre valóban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a tulajdonosok kimentették, amit csak lehetett. Az pedig
több, mint gyanú, hogy a cég élére átmenetileg egy büntetett előéletű közmunkást állítottak,
és átalakították a tulajdonosi szerkezet is, amelynek az a következménye, hogy a kisbefektetők még kevésbé reménykedhetnek a kártalanításban.
– Miközben Orbán Viktor utasítására az állami pénzeket sietve kivonták a Quaestorból. Ez nem veti fel akár a kormányfő felelősségét is?
– Dehogynem. Ha Orbán Viktor igazat mond, és nem a mások számára akkor még ismeretlen körülmények hatására döntött, hanem tényleg az ösztöneire hallgatott, miért nem figyelmeztették a kisbefektetőket? Miért nem lépett akkor a pénzügyi felügyelet, miért tétlenkedett a rendőrség, s miért nem próbálták azonnal megfogni a cég még fellelhető vagyonát? Megannyi kérdés, de ne tőlem várja a választ. Mindazonáltal
Orbánnak nem kellene azzal védekeznie, hogy a kormány nem tud felelősséget vállalni az igazságszolgáltatás teljesítményéért,
hiszen a rendőrséget közvetlenül irányítja, az elvileg független ügyészség pedig bármit végrehajt, amire utasítást kap. Az pedig védhetetlen, hogy tulajdonképpen a kisbefektetők a „keményen dolgozó emberek” elől vitték el a pénzt.
– Most mi lehet a következő lépés?
– Fel kell mérni, mekkora a kár, és a Quaestornak mekkora a maradék vagyona. A kisbefektetőket pedig kártalanítani kell, de nem az a megoldás, hogy az egész pénzügyi szektorral fizettetik ki a számlát. Inkább az MNB felelősségét kellene tisztázni, és a kártérítéseket a jegybank alapítványaiban levő pénzből vagy a luxusingatlanok értékesítéséből fedezhetnék.
– Ami az állami pénzeket illeti, azok jogszerűen lehettek a Quaestornál?
– Nem, hiszen az államháztartási törvény egyértelműen fogalmaz: a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek csak a kincstárnál vezethetik a pénzfogalmi számlájukat, míg az átmenetileg szabad pénzeszközeiket ugyancsak a kincstárnál értékpapírszámlára helyezhetik, és azokat állampapírba fektethetik. A többségi állami tulajdonú nonprofit szervezetek bárhol nyithatnak számlát, de csak a kincstár közreműködésével vásárolhatnak állampapírt. Az értékpapírszámla vezetése egyébként ingyenes, így csak a tranzakciókért számítanak fel néhány ezrelékes jutalékot.
|
Ha jól működne a pénzügyi felügyelet, észre kellett volna vennie legalább azt, hogy a Quaestor állítólag 150 milliárdnyi értékben engedély nélkül bocsát ki vállalati kötvényeket
Szabó Bernadett / Népszabadság |
– Akkor miért választották a Quaestort, ami jogellenes, viszont olcsóbb sem lehet? Elképzelhető, hogy a cégnek adott állami megbízásokkal bevételhez akartak juttatni valakit?
– Nem tudom, de tény, ha a brókerház ingyen vezette az állami értékpapírszámlákat, azzal nem kínált kedvezőbb feltételeket, mint a kincstár. Ugyanakkor feltételezem, hogy a jutalék viszont egy magáncégnél magasabb lehetett, így a Quaestorral akár rosszabbul is járhattak. Arról nem beszélve, hogy ez kockázatosabb megoldás volt.
Az állampapír kétségkívül megbízható ugyan, de ha egy brókercég bedől, és felszámolják, senki nem juthat hozzá automatikusan a pénzéhez.
Így járt volna az állam is, ha – vélhetően bennfentes információk alapján – nem vonják ki időben a pénzt.
– Orbán szerint vizsgálni kell, miért pénzt, s nem állampapírt kapott vissza a külügyi tárca háttérintézménye.
– Aki ezt mondja, nem érti a rendszert. Ha valaki egy brókercégnél értékpapírszámlát nyit, arra készpénzt helyez el, és megbízást ad arra, hogy abból milyen papírokat vásároljanak. Amikor pedig a számlatulajdonos kiszáll, a papírokat értékesítik, és ismét készpénzt kap vissza. Hogy többet-e vagy kevesebbet, mint amennyit betett, attól függ, mennyire sikeres tranzakciókra adott megbízást.
