Orbán bevándorlásellenes téziseit Trianontól eredeztetik

  – idézte fel maga a miniszterelnök júliusban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten az uniós csúcsok kellemetlen pillanatait. A reakciók vélhetően arányban voltak a belgiumi Ypres-ben, a júniusi világháborús centenáriumon is az olyan kijelentéseivel, miszerint "a migrációt nem tartjuk menedzselendő, jól irányítandó folyamatnak, le kell állítani".

A már említett júliusi nagyköveti értekezleten, Szabadhegyi Péter londoni magyar nagykövet felvetésére Orbán Viktor már arról beszélt hallgatóságának, hogy a bevándorláspolitika kérdésében Magyarország markáns álláspontot képvisel, és ez is olyan téma, amelyben "elválnak a liberális és a nem liberális szemléletű államok". A "kőkemény", a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát azzal indokolta, hogy

"nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását".

Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika álszent, hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne. A diplomaták előtt nyáron kitért a cigányság helyzetére is, közölve: "A 10 milliós európai cigánysággal szemben felelőtlenség lenne nem őket segíteni abban, hogy otthon jussanak munkához, hanem máshonnan érkezett bevándorlókkal elvégeztetni ezeket a munkákat."

Az, hogy a Kárpát-medencei, hasonló kultúrájú és nyelvű magyarságra kell mindenekelőtt számítani, színezi, és új fókuszt ad a miniszterelnök által elmondottaknak. Különösen, ha azt is hozzátesszük, hogy állítólag azért is fontos a kormánypolitika szerint, hogy 2018-ra minden autópálya-szakasz elérjen az országhatárokig, hogy adott esetben – igény szerint – segítse a határon túli magyarok gazdasági bevándorlását. Holott Magyarországon nincs bevándorlásprobléma.