Orbán a végállomás

Tarlós korábban jelezte, ha Budapest nem kap több pénzt, akkor kénytelen átadni az agglomerációs járatok üzemeltetését az államnak. Elsősorban a HÉV-ekét. A főpolgármester azzal érvel, hogy a BKV úgy nyújt 12 milliárd forintot felemésztő szolgáltatást a Budapest környéki településeken élőknek, hogy erre semmi sem kötelezi. Tarlós erre hivatkozott a kormányfőnek szeptemberben írt levelében, amelyet nyomatékul négy kerületi polgármester – köztük Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke – is aláírt. A novemberben ismertté vált levélben a járatritkítás, a jelenlegi összeg kétszeresébe kerülő diákbérlet, a nyugdíjasokra kivetett regisztrációs díj, illetve az agglomerációs jegyek, bérletek árának ötszörösére emelése tűnik fel fenyegető lehetőségként.

Horváth Csaba, az MSZP közgyűlési képviselője a minap azt követelte: Orbán vállaljon garanciát a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozására. Tarlóstól pedig azt várja, addig ne álljon fel az asztaltól, amíg a kormányfő ígéretet nem tesz a főváros problémáinak rendezésére úgy, hogy közben nem államosítanak további fővárosi vagyonelemeket.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke úgy látja, Tarlós fél éve hagyja magát hitegetni. Szerinte a főpolgármesternek elsősorban azt kellene elérnie, hogy jövőre ne csökkenjen a BKV állami támogatása, és ha kell, az élére kellene állnia a budapestiek tiltakozásának. Pataki azt is fölvetette, hogy a főváros akár a kormány számára rendkívül fontos, 2024-es olimpiai pályázat lemondásával is nyomást gyakorolhatna Orbánra.