Ön volt már szavazni?

Ezek a százalékok sorsdöntőek lehetnek a végelszámolásnál. Reális esélye arra, hogy a parlamentbe jusson, minden közvélemény-kutató szerint kizárólag a Fidesznek, a Kormányváltók ötpárti szövetségének (MSZP–Együtt–PM–DK–Liberálisok), a Jobbiknak és az LMP-nek van, igaz, ez utóbbinak a valódi kihívást a parlamenti küszöb megugrása jelentheti. Más a helyzet a Jobbikkal, amely az utóbbi négy hónapban szédületes hajrát indított, s a népszerűsége a már idézett Medián szerint 14 százalékról 18-ra növekedett, a cég elemzése szerint jobbára a Fidesz kárára.

Ennek ellenére sokan úgy gondolják, borítékolható a Fidesz újabb, fölényes győzelme. Az MSZP-s Mesterházy Attila vezette ötpárti szövetség viszont az elmúlt másfél hónap országjárásának tapasztalatait figyelembe véve egyértelmű kormányváltó hangulatot érzékel – szerintük komoly meglepetés születhet. Utalnak arra is, hogy a Medián szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem, vagy pedig „nem őszintén” válaszol a kérdezőbiztosoknak. Tény, hogy minél többen mennek el voksolni, annál inkább érvényesül a választók akarata. Most a részvételi aránynak politikai jelentősége is lehet.

Abban szinte minden elemző egyetért ugyanis, hogy a magas arány az ellenzék számára sokkal kedvezőbb, valószínűleg a Fidesz ezért is „fojtotta” el a kampányt akként, hogy a kereskedelmi televíziókba hirdetésekkel lehetetlenné vált bekerülni. Az elemzők egybehangzó véleménye szerint 60 százalékos vagy az alatti részvétel esetén a Fidesz nagy győzelmet arathat, a 60-70 százalék közötti sáv viszont már csak mérsékelt sikert hozhat számára. A kormányváltás ugyanakkor csak 68 százalékos részvétel fölött válik reálissá. Ennyire magas választási részvételre Magyarországon egyébként 12 éve nem volt példa. Akkor a Fideszt leváltotta az ellenzék.