galéria megtekintése

Nyilatkozatra kérik a magyar cégvezetőket

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 22. számában
jelent meg.

Kriván Bence, Varga G. Gábor
Népszabadság

A Magyarország és az Egyesült Államok közötti konfliktust első körben a magyar cégek érzik meg – mondta lapunk megkeresésére a jelentős amerikai exportot bonyolító MPF Holding tulajdonosa, Felcsuti Zsolt, akit amerikai vevői máris udvariasan megkértek arra, hogy nyilatkozzon: nem érintett a korrupciós ügyben.

A milliárdos üzletembert, aki mellesleg tagja a nemzetgazdasági miniszter tanácsadó testületének, arról kérdeztük, az üzleti szektorban mikor érzik meg az ilyen félig politikai, félig üzleti botrányokat.

– Az ilyen intézkedéseknek hamar és széles körben híre megy, és ezért erősen hatnak a vállalatok üzleti lehetőségeire és a külföldi befektetők befektetési döntéseire. Sajnos már engem is megkerestek több nyugati laptól a magyarországi befektetéseim miatt. Noha Varga Mihály miniszter úr felkért tanácsadó testületébe, nem számítok kormányközeli vállalkozónak, hiszen nem privatizáltam semmit, és soha nem volt üzleti kapcsolatom az állammal. Nem is tudom, hogy lehet bekerülni ebbe a kategóriába – mondta cégeivel a barkácsáruházaknak és iparvállalatoknak szállító üzletember.

 

Felcsuti leszögezte: az üzleti szférában sokszor felületes információk alapján vonnak le következtetéseket. Ez ellen nem tud tenni, és az eleve hátrány, ha egy tárgyalás onnan indul, demokratikus-e Magyarország. Pedig ha nem az lenne – így az üzletember –, az amerikai ügy nem lenne botrány Magyarországon.

Felcsuti szerint mindenhol egybemosnak össze nem tartozó dolgokat is. Például, amikor Orbán Viktor Svájcban járt magánügyben, magyar érdekeltségei miatt rögtön arról kérdezte a sajtó, hogy nála járt-e? Pedig Svájcban a kormányfők magánútjai nem számítanak közügynek.

Felcsuti Zsolt szerint ugyanakkor az amerikai eljárással sincs minden rendben. – Miközben Magyarországon oligarchákról és korrupt hivatalnokokról beszél mindenki, érdemes feltenni azt a kérdést is: vajon minek minősül az, aki el tudja intézni, hogy egyes embereket kitiltsanak egy országból, vagy intézkedni tud vagyonok zárolásáról? Felcsuti szerint, ha ilyen intézkedések üzleti vagy politikai érdekek mentén születnek, az az országtól függetlenül káros.

– A hatóságok és a bíróságok döntésében hiszek. Egy szóval sem mondom, hogy Magyarország az angyalok klubja lenne. De mivel külföldön élek, és jobban, pontosabban és közelebbről látom a nyugati világot, mondhatom: sok tekintetben nem jobb a helyzet – mondja az üzletember.

Lapunk megkeresett több, nemzetközi befektetésekkel foglalkozó szakértőt, ám az amerikai botrány kapcsán senki nem kívánt névvel nyilatkozni, még az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara sem. Ők egy korábban, a tagjaik körében végzett tanulmányt ajánlottak figyelmünkbe, amelyből az derül ki: egy országban már jelen lévő cégek nem ilyen botrányok alapján hoznak hirtelen döntéseket a befektetéseikről.

– A stabilitás és a kiszámíthatóság a befektetők legfontosabb elvárása. A hazánkban működő cégek hosszú távra terveznek, és bíznak abban, hogy az elmúlt négy év strukturális változásait egy olyan időszak követi, melyet növekedés, folyamatos párbeszéd és stabilitás jellemez – vázolta fel Lippai Írisz, az AmCham ügyvezetője.

Más szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: ha egy cég most dönt a befektetéseiről, akkor a hasonló botrányok, valamint az ország korruptságáról élő kép nagyon is számít a döntéseknél.

Látszólag erősödtek a magyar exportőr cégek pozíciói

A magyar–amerikai külkereskedelmi kapcsolatokat szorosabbra lehetne húzni, hiszen behozatalunkban a világ legnagyobb gazdasága megrekedt a kétezres éves elejének szintjén, miközben az akkori, 4,2 százalékos részaránya a teljes magyar importból mára 1,9 százalékra szelídült.

Látszólag erősödtek viszont a magyar exportőr cégek pozíciói, a 2001-es 439 milliárd forintos kivitel 2013-ra a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 731 milliárdra nőtt, de ebben az árfolyamhatás, az erősödő dollár is ludas. A növekmény is csak arra volt elegendő, hogy az Amerikába irányuló magyar export részaránya a teljes kivitelünkben ötről csak három százalékra essen vissza, köszönhetően a hangsúlyok jelentős áttolódásának, az uniós csatlakozásnak. (K. B.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.