Felcsuti leszögezte: az üzleti szférában sokszor felületes információk alapján vonnak le következtetéseket. Ez ellen nem tud tenni, és az eleve hátrány, ha egy tárgyalás onnan indul, demokratikus-e Magyarország. Pedig ha nem az lenne – így az üzletember –, az amerikai ügy nem lenne botrány Magyarországon.
Felcsuti szerint mindenhol egybemosnak össze nem tartozó dolgokat is. Például, amikor Orbán Viktor Svájcban járt magánügyben, magyar érdekeltségei miatt rögtön arról kérdezte a sajtó, hogy nála járt-e? Pedig Svájcban a kormányfők magánútjai nem számítanak közügynek.
Felcsuti Zsolt szerint ugyanakkor az amerikai eljárással sincs minden rendben. – Miközben Magyarországon oligarchákról és korrupt hivatalnokokról beszél mindenki, érdemes feltenni azt a kérdést is: vajon minek minősül az, aki el tudja intézni, hogy egyes embereket kitiltsanak egy országból, vagy intézkedni tud vagyonok zárolásáról? Felcsuti szerint, ha ilyen intézkedések üzleti vagy politikai érdekek mentén születnek, az az országtól függetlenül káros.
– A hatóságok és a bíróságok döntésében hiszek. Egy szóval sem mondom, hogy Magyarország az angyalok klubja lenne. De mivel külföldön élek, és jobban, pontosabban és közelebbről látom a nyugati világot, mondhatom: sok tekintetben nem jobb a helyzet – mondja az üzletember.
Lapunk megkeresett több, nemzetközi befektetésekkel foglalkozó szakértőt, ám az amerikai botrány kapcsán senki nem kívánt névvel nyilatkozni, még az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara sem. Ők egy korábban, a tagjaik körében végzett tanulmányt ajánlottak figyelmünkbe, amelyből az derül ki: egy országban már jelen lévő cégek nem ilyen botrányok alapján hoznak hirtelen döntéseket a befektetéseikről.
– A stabilitás és a kiszámíthatóság a befektetők legfontosabb elvárása. A hazánkban működő cégek hosszú távra terveznek, és bíznak abban, hogy az elmúlt négy év strukturális változásait egy olyan időszak követi, melyet növekedés, folyamatos párbeszéd és stabilitás jellemez – vázolta fel Lippai Írisz, az AmCham ügyvezetője.
Más szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: ha egy cég most dönt a befektetéseiről, akkor a hasonló botrányok, valamint az ország korruptságáról élő kép nagyon is számít a döntéseknél.
Látszólag erősödtek a magyar exportőr cégek pozíciói
A magyar–amerikai külkereskedelmi kapcsolatokat szorosabbra lehetne húzni, hiszen behozatalunkban a világ legnagyobb gazdasága megrekedt a kétezres éves elejének szintjén, miközben az akkori, 4,2 százalékos részaránya a teljes magyar importból mára 1,9 százalékra szelídült.
Látszólag erősödtek viszont a magyar exportőr cégek pozíciói, a 2001-es 439 milliárd forintos kivitel 2013-ra a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 731 milliárdra nőtt, de ebben az árfolyamhatás, az erősödő dollár is ludas. A növekmény is csak arra volt elegendő, hogy az Amerikába irányuló magyar export részaránya a teljes kivitelünkben ötről csak három százalékra essen vissza, köszönhetően a hangsúlyok jelentős áttolódásának, az uniós csatlakozásnak. (K. B.)
